Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

HUN 2020;73(09-10)

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Malignitások az immunrendszer veleszületett defektusaiban

KRIVÁN Gergely

Az immunrendszer veleszületett defektusaira nemcsak a gyakori és elhúzódó fertőzések jellemzők, hanem az immunrendszer komplex működészavara is, amely autoimmun és allergiás jelenségek, lymphoproliferáció és rosszindulatú – elsősorban hematológiai – megbetegedések formájában manifesztálódik.

HUN 2023;10(4)

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁJUS 30.

Az arteria meningea media embolisatio szerepe a krónikus subduralis haematoma kezelési algoritmusában, legújabb evidenciák és saját tapasztalataink

OLÁH Csaba Zsolt, PAPP János Gyula, SAS Attila, OLÁH Benedek, CZABAJSZKI Máté, DEMETER Béla

A krónikus subduralis haematoma az egyik leggyakoribb idegsebészeti-műtéti megoldást igénylő kórkép, ami a legtöbb esetben legyengült idősek betegsége. A standard idegsebészeti nyílt műtétek (trepanáció és craniotomia) mellett alternatív megoldásként az arteria meningea media embolisatiója is szóba jön. Számos összefoglaló tanulmány igazolta az endovascularis kezelés nagyon magas arányú sikerességét és veszélytelenségét

HUN 2024;77(5-6)

Hírvilág

2024. MÁJUS 25.

Hétvégi lapszemle: jó dolog idegenekkel együtt élni?!

LAPSZEMLE eLitMed

A boldogság receptje: napi néhány perc kertészkedés, közösségi lakóház, mediterrán diéta, rózsaszín zaj, méltóság az élet végén is. Hétvégi lapszemle - külföldről és itthonról.

HUN

Idegtudományok

2024. MÁJUS 16.

Tumor-idegtudomány

SZEMLE eLitMed

Új orvostudományi ág született cancer neuroscience néven, miután fény derült egy nyugtalanító folyamatra: a ráksejtek az agyi aktivitást, a gondolatokat használják saját növekedésükhöz.

HUN

Helyünk a világban

2024. MÁJUS 15.

Egy közepes városnyi ember halálát lehetett volna megakadályozni

EUROSTAT eLitMed

Az EUROSTAT április végén közzétett legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021-ben valamivel több mint 60 ezer ember halála lett volna elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel vagy prevencióval. Ez Tatabánya lakosságszáma.

HUN

Egészségpolitika

2024. MÁJUS 13.

Büntetőjogi felelősségre vonással is járhat(na) a kórházi eladósodás

KUN J Viktória

Felmerülhet-e büntetőjogi felelősség akkor, ha kimutathatóan rossz vezetői döntések okán (is) kerültek súlyosan eladósodott helyzetbe egyes kórházak? Az eLitMednek nyilatkozók szerint egyértelműen igen, de felmerül azok felelőssége is, akik kinevezik a vezetőket.

HUN

Gondolat

2024. MÁJUS 11.

A tumor mint az alkotás forrása - Interjú Kiss Richárd projektvezetővel

KOVÁCS Sándor

C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.

HUN

Nővér

2024. MÁJUS 03.

Új perspektíva a fogászatban: telefogászat a XXI. században

GULYÁS Judit, KIS-GYÖRGY Rita

A modern kor technikai fejlődése az egészség- és orvostudományokban is rohamosan terjed. A telemedicinális ellátások megkezdődtek és a globális digitalizáció az egészségügy minden szegmensében új távlatokat nyit meg. A telefogászat évtizedek óta fejlődik, releváns eszköztárral léphet fel a preventív és kuratív ellátásokban, a páciensek monitorozásában és a szakemberek közötti interakciókban. Szerepe elhanyagolhatatlan a fogászati népbetegségek megelőzése és hatékonyabb kezelése szempontjából. Számos előnyös tulajdonsága mellett azonban vannak korlátai, amelyek kihívás elé állítják mind a szakembereket, mind pedig az ellátórendszert felkereső pácienseket.  

HUN 2024;37(2)