Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

A 21. század kezdete óta exponenciálisan nő a ketogén diétával foglalkozó publikációk száma. A ketózis neurológiai betegségeket javító hatása már randomizált vizsgálatokban is bizonyítást nyert.

A neurális aktivitást dekódoló, koponyába implantált agy–számtógép-interface nemcsak a paralízisben szenvedők mozgását és beszédét segíti, de új felfedezések is születnek általa az agy anatómiájával és működésével kapcsolatban.

Amerikai neurobiológusok felfedeztek egy százötven éve keresett idegpályát a szív és az agy között, ami a szinkope kialakulását vezérli.

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

A primer (hyper)aldosteronismus (PA) kérdésköre sok ellent- mondással terhelt, a beazonosítására tett kísérletek fontosak, de méltatlanul ritkán történnek meg. Az utóbbi időben bevezetett, gyakorlati haszonnal is járó hisztológiai módszer újabb aspektusát jelzi a spektrumbetegség jellegnek, és egy forradalmi tanulmány is megjelent a PA funkcionális (izotópos) képalkotásával kapcsolatban.

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Az akut epiduralis haematoma kezelése a minél korábbi műtét, a vérzésforrás megszüntetése és a haematoma evakuálása. Kis epiduralis vérzés esetén szigorú neurológiai és radiológiai követés szükséges. Az esetek jelentős százalékában ilyenkor is nyílt műtétet kell végezni néhány napon belül. Kis epiduralis vérzések esetén alternatív megoldásként szóba jön az arteria meningea media embolisatiója.

[A szakirodalomban található beszámoló villámcsapás után kialakuló perifériás idegsérülésről. Esetismertetésünkben villámcsapás által kiváltott cauda equina szindrómáról számolunk be. ]

Cseresnyés Sándor magyar nemes a köszvényről írt orvosi értekezését Budán „A’ Magyar Királyi Universitás betűivel” adta ki, 1826-ban. Az értekezés két ajánlásból és Elő­szóból (10 oldal), valamint a három szakaszra (fejezet) osztott értekezésből (64 oldal) és az értekezés végén latinul megjelenő 18 megvédendő tézisből (Theses defendendae) áll.

Az amyotrophiás lateralsclerosissal küzdő ügyvéd, Karsai Dániel a legkülönbözőbb jogi fórumokon küzd az eutanázia jogáért. Bár a törvényeket eddig nem tudta megváltoztatni, az esete kapcsán soha nem látott mértékben lángolt fel a kegyes halál jogáról szóló vita Magyarországon. Kakuk Péter bio- etikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) Bioetikai és Jogi Központjának kutatója nagyon fontosnak tartaná, hogy e társadalmi vitát lehozzuk a mindennapok gyakorlati szintjére, és megismerjük, hogy milyen valós gyakorlatok zajlanak az életvégi döntésekkel kapcsolatban a magyar kórházakban, mivel csak így mérhetnénk fel, hogy a jogszabályok esetleges megváltoztatásával milyen haladást érhetnénk el a betegek önrendelkezési jogának érvényesülésében.