A vírusfertőzés miatt nehézlégzésben szenvedő gyermekeknek gyakran adnak per os vagy inhalációs kortikoszteroidot vagy leukotrién-antagonistát, pedig ezt a gyakorlatot nem támasztják alá jó minőségű bizonyítékok. Három új vizsgálat eredményei jobban megvilágítják ezt a kérdést. Egyik kettős vak, véletlen besorolásos vizsgálatban 1–5 éves gyermek vettek részt, akik kórtörténetében szerepelt légúti fertőzés miatti időszakos nehézlégzés. Őket felső légúti fertőzés fellépésekor albuterollal és ezen kívül 7 napig vagy budesoniddal (napi 2x1 mg), vagy montelukasttal (napi 1x4 mg), vagy placebóval kezelték. A 12 hónapos követés során a három csoportban hasonlóan alakult a tünetmentes napok aránya (>75%), valamint a per os szteroidkezelés és a kórházi felvétel szükségessége. Viszont a kezelés megkezdése utáni 14 napban szignifikánsan enyhébbek voltak az inhalációs budesoniddal vagy montelukasttal kezelt gyermekek tünetei; a legnagyobb előnyt az asthma szempontjából nagy kockázatú gyermekek csoportjában tapasztalták. Egy másik hasonló vizsgálatban a gyermekek nagy dózisú inhalációs fluticasont (napi 1,5 mg-ot) vagy placebót kaptak, ha légúti fertőzés tüneteit mutatták. A kezelést 48 óráig vagy a tünetek megszűnéséig folytatták. A tünetek súlyosbodása esetén 2–4 adag albuterolt adtak. A fluticasonnal kezelt gyermekeknek szignifikánsan ritkábban kellett per os szteroidot adni, és a tüneteik is hamarabb megszűntek (1-2 nap alatt), viszont a növekedésük elmaradt a placebocsoportéhoz képest: súlygyarapodásuk csak a placebocsoport háromnegyedét érte el, és a testmagasságuk 0,3 cm-rel maradt el a placebocsoportétól. A harmadik vizsgálatban vírusfertőzéssel összefüggő nehézlégzéssel kórházba került gyermekeket tanulmányoztak, akik nem reagáltak az albuterolkezelésre. Véletlen besorolás alapján kaptak öt napig prednisolont vagy placebót. A két csoport prognózisa viszont teljesen egyformán alakult: ugyanannyi időt töltöttek kórházban, ugyanannyi ideig kellett albuterolt adni nekik, és a légúti tüneteket jelző pontszámok sem különböztek a prednisolon- és a placebocsopport között. A New England Journal of Medicine szerkesztőségi közleményének (NEJM January 22, 2009; 360:409.) szerzője szerint a per os szteroidoknak nincs helye az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekek vírusfertőzés által okozott nehézlégzésének kezelésében. Aggasztónak tartja a növekedés elmaradását, főleg azoknak a gyermekeknek az esetében, akik gyakran szenvednek légúti fertőzést. A Journal Watch szemléző folyóirat szerzői véleménye szerint a vizsgálatok eredményei alapján az asthma szempontjából kis kockázatú gyermekeknél egyedüli választási lehetőség a leukotrién-antagonista. A veszélyeztetett gyermekek csoportjában (például ha családi anamnézisben asthma szerepel) indokolt lehet ezen kívül az inhalációs kortikoszteroidok adása is. Forrás: J Allergy Clin Immunol 2008 Dec; 122:1127. N Engl J Med 2009 Jan 22; 360:339. N Engl J Med 2009 Jan 22; 360:329. Journal Watch Pediatrics and Adolescent Medicine, January 21, 2009.