Többen, és többször kérték számon Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkártól – így például Gyenes Géza, a Parlament egészségügyi bizottságának jobbikos alelnöke –, hogy nem vesz részt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ülésein. A NEK legutóbb június 8-án várta volna a szakpolitikust, amikor is a Semmelweis Terv kapcsán hívták össze a grémiumot. Bár az ágazati államtitkár előzetesen visszaigazolta részvételi szándékát, azonban az ülés napján le is mondta. Ugyanakkor jelezte, fontosnak tartja a Semmelweis Tervről való egyeztetést, ezért konzultációra várja az egészségügyi kamarák vezetőit a közeljövőben. A megbeszélésre szerdán került sor Szócska Miklós hivatalában, ahol a kormány által elfogadott Terv értékelése mellett a kötelező kamarai tagság kapcsán a tagtoborzás állásáról is szó esett. Mint arról a hivatásrendi testületek elnökei beszámoltak, a Magyar Orvosi Kamarába (MOK) eddig 8175-en jelezték belépési szándékukat, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál (MGYK) 7450-en jelentkeztek felvételre, míg az orvosok után a legnépesebb ágazati hivatásrend a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), amely 84 ezer tagot számlál. A MOK-nak Éger István elnök beszámolója szerint várhatóan 38.000 tagja lesz, szeptember 24-i küldöttgyűlésükön új alapszabályt és etikai kódexet fogadnak el. Utóbbi végső kialakítása előtt még júliusban egyeztetésre számít a tárcától, mint felügyeleti szervtől, hogy az ő elvárásaiknak is megfelelő legyen a kódex, s ne az elfogadás után kelljen azt módosítani. A tisztújításra decemberben kerülhet sor a MOK-ban. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartásában 85.733 szakdolgozó szerepel, több mint ahányan jelenleg tagok a kamarában, ezért Balogh Zoltán elnök javasolta, hogy kamarai és a Hivatali adatbázisokat egységesítsék. A MESZK 120 alapszervezetében már elkezdődött a tisztújítás folyamata, küldöttgyűlésükre szeptember végén, az országos tisztújításra pedig 2-3 hónappal ezt követően kerülhet sor. Több új tagot regisztráltak az MGYK-ban mint amire számítottak, jegyezte meg Hankó Zoltán alelnök, a tisztújítási folyamat már náluk is elindult, az alakuló országos küldöttgyűlésüket szeptember végén tartják, a tisztújítást pedig az év utolsó hónapjában. Vitás helyzetek alakultak ki a kamarákba belépőktől szedett illeték, illetve regisztrációs díj megfizetése körül az utóbbi hetekben. Ennek rendezése érdekében új jogszabály is született, amely várhatóan július 1-től lép életbe, s eszerint kamarai belépés illetékmentes. Azonban Szócska Miklós a jelenlévőknek felmutatott egy levelet, amelynek írójától azért tagadták meg a MOK-ba való belépést, mert nem fizette meg annak díját. „Amennyiben ilyen történt, az helytelen volt” – reagált Éger István, hozzátéve, ha a panaszos fellebbezett volna a határozatuk ellen, korrigálták volna álláspontjukat, hiszen „a 3000 forintos regisztrációs díj meg nem fizetése nem kérdőjelezheti meg a kamarai tagságot.” A MESZK nem szed semmilyen díjat, illetéket, ezzel is bátorítva a belépést a szervezetbe, míg Hankó Zoltán arról számolt be, hogy a gyógyszerészkamaránál egyetlen vitás eset történt, amelynek kivizsgálása folyamatban van. A Semmelweis Terv végrehatásához a kormány minden szükséges döntést meghozott annak érdekében, hogy kialakulhasson a progresszív, területi munkamegosztásban működő ellátás, s elrendelték az új, teljesítményalapú finanszírozási rendszer kidolgozását is – mondta Szócska Miklós, s az ágazati kamarák vezetőinek véleményét kérte a Tervről. „Mivel befejezett tényekről beszélünk, nem tehetünk mást, mint tesszük a dolgunkat a Semmelweis Terv vonatkozásában” – mondta Éger István. Jelezte azonban, hogy a félreértések elkerülése érdekében szeretnék már kézbe venni a kormányhatározat pontos szövegét, ugyanis éppen a NEK legutóbbi ülésén is – bár akkor már megszületett a kormányzati döntés – csupán az előzetes szöveg alapján tudták kialakítani álláspontjukat. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a NEK június eleji, rendkívüli ülésén hozott egyik határozatában felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra átalakítás immár a 9. reformkísérlet az egészségbiztosítás közvetlen, vagy közvetett privatizálására, mert a térségi egészségszervezési központok működése és feladatköre kísértetiesen hasonlít a regionális egészségpénztárakéhoz. „Semmiféle alapkezelőt nem hozunk létre, szolidaritási alapú, egységes biztosítási rendszerben gondolkodunk” – reagált a szerdai megbeszélésen Szócska Miklós, hozzátéve, hogy a térségi ellátásszervezők nem külön területi igazgatóságok lesznek, hanem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) kihelyezett szervezeti. Elmondta azt is, a kormányrendelet nyilvánosságra hozatalának felelőse a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, de várhatóan napokon belül közismertté válhat a pontos szöveg. Míg Éger István befejezett tényként aposztrofálta a Semmelweis Tervet, addig a MESZK elnöke folyamatosan bővülő koncepciónak nevezte, amelynek egyes fázisaihoz a szakdolgozók is tudnak ötleteket adni. Kiemelte az alternatív forrásteremtést, szerinte a szakdolgozók látják legpontosabban, hogy régiójukban milyen lehetőségek kínálkoznak a források átszervezésére. Nagyobb beleszólást kért viszont a szakképzési rendszer kialakításába, mert szerinte az Országos Iparkamarában – a tervek szerint ez szervezné az összes szakképzést – nem tudhatják milyen képzésekre van szükség az egészségügyben. Hatékonyan vehetne részt az átalakuló szűrési rendszer népegészségügyi feladataiban és az egészség megőrzési programokban az a 17 ezer szakdolgozó, akik az alapellátásban tevékenykednek – folytatta Balogh Zoltán, hozzátéve, nem csak a védőnők kompetenciáit kellene felülvizsgálni, hanem például az idősgondozást végzők is kaphatnának többletfeladatokat, ahogyan a lakosság közeli ellátásba bevonhatóak lehetnének a dietetikusok is, akik jelenleg első sorban kórházi szakemberek, új feladatkörükben viszont 8-10 háziorvos munkáját segíthetnék. „Elégedettek vagyunk a Semmelweis Tervben megfogalmazott helyzetelemzéssel, egyetértünk a gyógyszer- és támogatáspolitikai célokkal” – mondta Hankó Zoltán MGYK alelnök. Ugyanakkor hozzátette, a Széll Kálmán Terv nehéz helyzetbe hozza a kisebb, első sorban vidéki patikákat, számukra kompenzációs tervet kellene kidolgozni. Figyelmeztetett arra is, hogy a szektorban nem lehet fejleszteni a szolgáltatásokat, ha ugyanakkor elvonják a forrásokat. egy időben ott kompenzációs rendszert, s figyelmeztetett arra is, hogy forráskivonások mellett nem lehetséges a szektorban a szolgáltatásfejlesztés sem. A MGYK szerint az ő területükön is szükség lenne szakfelügyeleti rendszerre. Erre reflektálva az államtitkár elmondta, ahhoz, hogy az ország gazdasága talpon maradjon, a Széll Kálmán Terv elsőbbséget élvez az ágazati politikával szemben, de igyekeznek mind jobb pozíciót kiharcolni az egészségügyben. „Az én munkám mérőszáma az lesz, mennyi alternatív forrást tudok behozni a rendszerbe a ciklus végéig, s be kell bizonyítanom, hogy az egészségügy egy hatékony megújulásra képes ágazat” – mondta Szócska Miklós. eLitMed.hu, T.O. 2011-06-22