Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. Nemzetközi példák bizonyítják, a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó változtatásokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége. A lakosság egészségi állapotának pontos ismerete elengedhetetlen az egészségügyet érintő döntésekhez, de nélkülözhetetlen számtalan, az egészségügy területén kívül eső olyan döntéshez is, amelyeket a lakosság egészségére kiható beruházásokról, fejlesztésekről, támogatásokról hoznak, legyen az a közlekedéssel, a mezőgazdasággal vagy akár az adózással kapcsolatos. A fejlett országokban éppen ezért a lakosság egészségi állapotáról rendszeresen jelentetnek meg ún. egészségjelentést. Mivel Magyarországon ez egy évek óta hiányzó „műfaj”, ugyanakkor az egészségügy átalakítás alatt/előtt áll, továbbá uniós források felhasználásával jelentős fejlesztések folynak az országban, az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés időszerűnek látta, hogy a döntéshozók munkájának támogatásához felkérje az EgészségMonitort, hogy készítsen egy, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő egészségjelentést. A magyar lakosság egészségi állapotát 1987 és 2007 között a jelentést készítő szakemberek számos mutató mentén hasonlították össze egyrészt az Európai Unió 2004 előtti tagországai (röviden: EU15), másrészt a hasonló fejlődési pályán haladó Visegrádi országok (röviden: V3), vagyis a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia lakosságának egészségi állapotával. Az előbbi országcsoport az ideálishoz közeli célállapotot, az utóbbi egy számunkra elérhetőbb célt képvisel. Másképpen, az EU15 lakosságának egészségmutatói azt az állapotot jelzik, „ahová szeretnénk eljutni”, a V3 lakosságáé pedig azt, „ahol kellene lennünk”. Az Összefoglaló alább olvasható megállapításai és a táblázatok adatai a szakemberek számára készített részletes elemzés eredményein alapszanak. A jelentés regisztrációt követően a "Teljes cikk PDF-ben"-re kattintva tölthető le.