Csapjuk be az agyunkat és együnk kevesebbet!
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Kutatók szerint a sikeres fogyókúra kulcsa az lehet, ha agyunkat úgy állítjuk be, hogy az étel, amit éppen elfogyasztani készülünk, igenis elegendő lesz nekünk. Tehát az agyban dől el, hogy jól lakunk-e egy adott ételmennyiségtől, vagy sem, hangzott el a Táplálkozási Viselkedések Egyesületének éves találkozóján.
A vizsgálatban résztvevők hosszabb ideig érezték jóllakottnak magukat azon ételek elfogyasztása után, amelyekről azt hitték, hogy nagyobb adag, mint az valójában volt. Az emlék arról, hogy milyen jóllakottság-érzéssel járt egy előzőleg elfogyasztott étel, ugyancsak befolyásolta azt, hogy mennyi ideig csillapította az éhséget. Tehát az éhséget és a jóllakottság érzését két tényező befolyásolja: az, hogy mit várunk el az étkezés előtt, és hogy milyen emlékeink vannak az előző étkezéssel kapcsolatban.
Az első kísérlet során a résztvevőknek megmutatták egy gyümölcsturmix hozzávalóit. A résztvevők felének egy fél adag turmixhoz szükséges gyümölcsmennyiséget mutattak, a másik felének egy egész adaghoz valót. Ezután, meg kellett becsülniük, hogy vajon mekkora jóllakottság-érzést fog okozni a turmix elfogyasztása, és ezt értékelniük is kellett fogyasztás előtt, majd három órával ezután. Azok a résztvevők, akik a nagyobb adag hozzávalót látták, nagyobb mértékű teltségérzettről számoltak be, holott mindegyik résztvevő a kisebb adag gyümölcsből készített turmixot fogyasztotta el.
A másik kísérletben a kutatók manipulálták az „észlelt” és a „tényleges” mennyiségű levest, amiről a résztvevők azt hitték, hogy meg is ették. Egy olyan levesestálat használtak, aminek az aljára egy rejtett pumpát szereltek, így a tálban lévő leves mennyisége hol nőtt, hol csökkent, az ezt fogyasztók tudta nélkül. Három órával evés után az észlelt, és nem a ténylegesen elfogyasztott leves mennyisége szerint alakult a résztvevők éhség- és jóllakottság-érzete.
„Az, hogy egy étel mennyire fogja enyhíteni éhségünket, nemcsak tényleges adagjától, és energiatartalmától függ, hanem attól is, hogy mekkora jóllakottság-érzésre számítunk ezen ennivaló elfogyasztásával, illetve milyen korábbi tapasztalataink vannak az étellel kapcsolatban.Ennek azonnali eredménye az, hogy mekkora adag ételt szedünk a tányérunkra, illetve, hogy elfogyasztása után érzünk-e még éhséget" – magyarázza Jeff Brunstrom, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője. „Ha azt olvassuk egy ételcímkén, hogy "light" vagy "diétás", úgy is fogjuk érezni, hogy ettől nem laktunk jól, és hamarabb leszünk megint éhesek" – teszi hozzá Dr. Brunstrom. „Ezért inkább olyan címkéket kellene tenni az élelmiszerekre, hogy "laktató" vagy "éhségcsökkentő".
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Bristol University - Jeff Brunstrom
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.
Egészségpolitika
A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
Hírvilág
Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás