Hírvilág

Csak egyeztetések után alakítják át a szakmai kollégiumokat

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Kisebb létszámú, ezért rugalmasabban működő szakmai kollégiumi rendszert kíván kialakítani a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkára, Szócska Miklós. Míg az egészségügy-politika a korábbi években nagy viharokat kavart, szembeállítva magával az orvostársadalmat, úgy tűnik, az új vezetés – belátva, hogy erőszakkal semmit nem verhet keresztül a szakmán – a szakmai kollégiumok átalakítása kapcsán is hosszas egyeztetésekre készül. Az államtitkár kinevezése óta több ízben is hangsúlyozza, hogy lassan, lépésről lépésre, az érintettek meghallgatásával és bevonásával kívánja kialakítani a kormány egészségügy-politikáját. Bár a tegnapra meghirdetett, a szakmai kollégiumok átalakításáról és jövőjéről szóló sajtótájékoztatót nagy várakozás előzte meg, bombasztikus bejelentés nem történt, csupán az egyeztetési folyamat megkezdését jelentette be a szakpolitikus. A korábban a mindenkori ágazati miniszter, jelen állás szerint az egészségügyi államtitkár tanácsadó testületeként működő szakmai kollégiumok várható átalakítását Réthelyi Miklós, a Nefmi vezetője már májusban szóba hozta az egészségügyi bizottság előtti meghallgatásán. A szakmai kollégiumokat érintő szabályozást legutóbb 2008-ban változtatták meg, ennek értelmében 2009. tavaszán álltak fel az új grémiumok. Akkor négy új szakmai kollégiumot is létrehoztak, a szakma kérésének megfelelően (addiktológia, dietetika, érsebészet és gyógytorna-fizioterápia). A szabályozásban akkor – figyelembe véve a Magyar Orvostársaságok Szövetségének (MOTESZ) javaslatát, amely szerint a testületek lomhasága éppen a magas taglétszámból eredt – a korábbi, általában több mint 20 fő helyett 15 főben határozta meg egy-egy kollégium tagjainak számát. Az egészségügyi államtitkár most ezt – a tervek szerint – tovább csökkentené, a még hatékonyabb, rugalmasabb működés érdekében. A most fennálló kollégiumok a továbbiakban ideiglenes jelleggel működnének tovább. Az új testületeket várhatóan az év végén, egy 12 tagú, államtitkári szakértői bizottság javaslatai alapján hozzák majd létre. Szócska mind az országos intézményekhez, mind a szakfelügyeleti rendszerhez közelebb vinné a kollégiumok működését. Elvárása az is, hogy a grémiumokban szerepet kapjanak a fiatalabb generációk. A 12 tagú, szakmai tanácsadó testület tagságára széles körből várják a szakmai szervezetek, orvosok javaslatait e hónap végéig a [email protected] elektronikus levélcímre. A 2009-es orvosi szakmai kollégiumok megválasztásakor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) panaszt tett a Fővárosi Főügyészségnél, sérelmezve a választások menetét. Az ügyészség helyt adott a kamara kifogásainak, ám a kinevezéseket nem semmisítette meg, csupán szorgalmazta, hogy jövőben részletesebben dolgozzák ki a vonatkozó szabályokat. Dr. Éger István, a MOK elnöke az elitmed.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy az akkori egészségügyi kormányzat az ügyész megállapításait tudomásul vette, ám azóta sem történt változtatás a választási szabályokban. „Remélem, hogy amennyiben lesz új kollégiumi választás, a mostani egészségügyi vezetés figyelembe veszi majd az ügyész akkori javaslatait, s a Kamara észrevételeit . Korábbi panaszunknak is az volt a lényege, hogy botrányosnak tartottuk, hogy a tagság nagy részét a miniszter delegálta a testületekbe, lehet, hogy át kellene gondolni, egyáltalán szükséges-e a miniszteri kijelölés.” A szakmai kollégiumok fiatalításával kapcsolatban Éger véleménye az, hogy nem az életkornak kell dominálnia a kollégiumok tagjainak kiválasztásakor: „Ezek a grémiumok a szakma nagyjait tömörítik, az adott területen nyújtott tudományos, és szakmai tevékenység elismerését jelentette, ha valaki ide bekerült.” A kollégiumi tagok létszámának csökkentése az elnök szerint szakmánként lehetne differenciált, de nem feltétlenül szükséges. Arra a kérdésre, hogy szerinte kiknek kellene bekerülniük a Szócska Miklós által bejelentett, 12 tagú szakmai tanácsadó testületbe, Éger István úgy reagált, az előkészítő bizottságba reményei szerint bekerül a Kamara, mert „ez alapvető elvárás”. Kérdéses, hogy az orvosi szakmai kollégiumok feladatkörébe visszakerül-e majd az a jog, amelyet szintén a 2008-as szabálymódosításkor vettek el tőlük, hogy véleményezhessék a kormány által készített egészségügy-politikai szakmai koncepciókat. Mint ismeretes, 2007-ben több orvos is azért mondott le kollégiumi tagságáról, mert sérelmezték, hogy a grémiumok nem léptek fel a Molnár Lajos és Horváth Ágnes fémjelezte egészségügyi reform ellen egyes elemei ellen, holott akkor még joga lett volna a testületeknek vétót emelni. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma