Butít is a passzív dohányzás
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az aktív dohányzás és a kognitív károsodás között több vizsgálatban is kimutattak összefüggést, de eddig nem tanulmányozták a passzív dohányzás esetleges ilyen hatását.
Most brit kutatók egy országos reprezentatív keresztmetszeti lakossági mintában szereplő, 50 évesnél idősebb (átlagosan 65 éves) személyek csoportjában hasonlították össze több neuropszichológiai teszt eredményét és a nyálminta kotininkoncentrációját. A kotinin a dohányfüst egyik alkotórésze, és viszonylag hosszú féléletideje miatt alkalmas a mintavételt megelőző körülbelül 24 órában belélegzett dohányfüst mennyiségének becslésére.
Az elemzésbe nem vonták be a dohányosokat és azokat, akik nikotinpótló készítményt alkalmaztak.
A résztvevőknek azt az egynegyedét, akiknél a nyál kotininszintje a legalacsonyabb volt, hasonlították össze az alanyok legmagasabb kotininszintű egynegyedével, és az utóbbi csoportban majdnem másfélszer (44%-kal) gyakrabban fordult elő kognitív károsodás. Kognitív károsodásnak minősítették, ha a neuropszichiátriai tesztek összesített eredménye az összes tanulmányozott személy legalacsonyabb 10%-ába esett.
Az eredmények megbízhatósága mellett szól, hogy a korábban dohányzó és a korábban nem dohányzó személyek esetében is ugyanezt az összefüggést mutatták ki, valamint az, hogy az eredményeket korrigálták számos lehetséges zavaró tényező, többek között az anamnézisben szereplő cardiovascularis betegségek szerint.
A tanulmányt kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője elismeri a vizsgálat korlátait is, például azt, hogy a pillanatnyi kotininszint nem nyújt tájékoztatást a néhány napnál régebbi dohányfüst-expozícióról, míg a kognitív hanyatlás nyilvánvalóan évek alatt alakul ki. Mindazonáltal hangsúlyozzák az eredmény közegészségügyi jelentőségét, ugyanis újabb érvet jelent a passzív dohányzás elleni intézkedések mellett.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás:
BMJ 12 February 2009; 338:b462.
BMJ 12 February 2009; 338:a3070.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között
A memóriát érintő kérdések segíthetik a klinikust, hogy milyen esetekben érdemes további vizsgálatokat végezni.
A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás