2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Létezik öt olyan molekula, amelyek az Alzheimer-kór kialakulásában közrejátszanak. Ezeknek a molekuláknak a befolyása olyan környezeti tényezőktől függ, mint például az étrend és az életmód.
Daniel Michaelson professzor, a Tel Aviv Egyetem Neurobiológia Tanszékének munkatársa az öt molekula egyikéről – az ApoE-génről - állt elő új információkkal. Az ApoE-génnek két változata van, egy jó és egy rossz, melyek közül az utóbbi ApoE4 néven ismert. A professzor állatokon végzett kísérletek során figyelte meg, hogy az étrend és a környezet milyen hatással lehet erre a génre, amelynek jelenléte komoly rizikót jelent az Alzheimer-kórra nézve, hiszen a betegek felében, a teljes lakosságnak pedig a tizenöt százalékában megtalálható. Az egereken végzett kísérletekből kiderült, hogy az Omega 3 olajban gazdag, illetve az alacsony koleszterintartalmú étrend csökkenti ennek a génnek a hatását.
A professzor és csapata ezután összevetette a jó és rossz ApoE-gének viselkedését, és azt tapasztalták, hogy míg a gazdag, ingerdús környezet kedvez a jó géneknek, ugyanez a környezet negatív hatással van az Alzheimer-kórra hajlamosaknál. Vagyis azok a környezeti hatások, amelyek alapvetően pozitívak, az ApoE4-génnel rendelkezőkre pont, hogy rossz hatással vannak.
A megoldás tehát alapvetően nem a környezeti hatásban, hanem az étrend megváltoztatásában rejlik. Az ApoE egy lipoprotein, amit a halban található jó olaj képes befolyásolni, vagyis a megfelelő étrenddel ellensúlyozni lehet a rossz gének által okozott hatásokat. Az eredményeket részletesen márciusban teszik közzé egy Barcelonában megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Új kezelés Alzheimer-kórra
Ideggyógyászati Szemle - 2010; 63(11-12) Élni az egyéniség elvesztése után Alzheimer-betgeek orvosi ellátásának sajátos szempontjai
B-vitamin az Alzheimer-kór ellen
A hosszú, egészséges élet titka a változatos táplálkozás
Frisseszű matuzsálemek
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás