hirdetés

 VISSZA

Magyar Immunológia - 2004;3(2)


Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével


Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével
Szakos Erzsébet, Szegedi Andrea, Sólyom Enikõ, Hunyadi János
| | |
 
BEVEZETÉS - A szerzõk hat, súlyos atópiás dermatitisben szenvedõ gyermek cyclosporin A-val (Sandimmun Neoral mikroemulziós forma) történt kezelése során szerzett tapasztalataikról számolnak be. BETEGEK - A 4-16 éves (átlagéletkor: 9,9 év) betegek közül három fiú, három lány volt. A csecsemõkortól hullámzó intenzitással zajló, összességében súlyos, kiterjedt, a hagyományos terápiára nem reagáló bõrfolyamat miatt 12-85 héten át alkalmazták a szert. EREDMÉNYEK - A maximális napi 3,5-5 mg/ttkg adagú cyclosporin A-kezelés és a kiegészítõ hidratáló, szükség esetén átmenetileg helyi kortikoszteroidterápia alkalmazása mellett öt betegnél lényeges, egy esetben csak minimális javulást tapasztaltak. A rövidebb ideig tartó kezelések hatása átmenetinek, az elnyújtottaké tartósnak bizonyult. A kezelés megszakítását indokoló mellékhatás nem alakult ki. Három betegnél az életkori fiziológiás mértéket kissé meghaladó testsúlynövekedés jelentkezett. Egy esetben kifejezett submandibularis nyirokcsomó-gyulladással járó Epstein-Barr- és cytomegalovirus-fertõzés zajlott. A 85 héten át kezelt betegnél átmeneti nyaki hypertrichosis jelentkezett. MEGBESZÉLÉS - Az eredmények alapján a szerzõk szoros nyomon követés mellett javasolják az egyéb terápiára rezisztens, tartósan súlyos atópiás dermatitisben szenvedõ betegeknél a cyclosporin A-kezelés bevezetését. A tartós eredmény érdekében a jó klinikai állapot elérése után fenntartó adagban szükségesnek tartják az elnyújtott terápiát.

Kulcsszavak

gyermekkori atópiás dermatitis, cyclosporin A

Kapcsolódó anyagok

Az autoimmun urticaria cyclosporin A-kezelése

Tapasztalataink gyermekkori terápiarezisztens atópiás dermatitis cyclosporin A-kezelésével

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az MR-vizsgálatok szerepe és helye a juvenilis dermatomyositis diagnosztikájában

A juvenilis idiopathiás inflammatoricus myopathiák a klinikus számára diagnosztikai és terápiás szempontból igazi kihívást jelentõ kórképek. A kórkép lehetõségét többnyire a proximális izomgyengeség, a jellegzetes bõrtünetek és az emelkedett szérumizomenzim-szintek vetik fel. A diagnózis felállítását általában invazív vizsgálatok (EMG, izombiopszia) elõzik meg. Számos beteg esetében azonban az egyértelmű klinikai gyanú ellenére - a karakterisztikus bõrtünetek jelenléte és a proximális típusú izomgyengeség - sem jutunk definitív diagnózishoz a kivizsgálás során.

Tovább


A béta-endorfin-koncentráció szisztémás lupus erythematosusban és sclerosis multiplexben szenvedõ betegek szérumában és liquor cerebrospinalisában

A vizsgálat célja az volt, hogy megnézzük, van-e különbség a liquor cerebrospinalis β- endorfin-koncentrációjában a különbözõ, demyelinisatióval kísért immunbetegségek esetében.

Tovább


SS-A(Ro) és SS-B(La) autoantitestek elõfordulása szisztémás lupus erythematosusban

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, milyen kapcsolat van szisztémás lupus erythematosusban a klinikai kép, valamint az SS-A(Ro) és az SS-B(La) antitestek jelenléte között.

Tovább


A 2003. évi EULAR-kongresszus és ACR-konferencia Reumatológia a napsütésben

A reumatológusok két nagy nemzetközi találkozója az Európai Reumatológus Kongresszus (EULAR) és az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) éves konferenciája. 2003-ban mindkét kongresszust napsütötte helyen tartották: az EULAR-t júniusban Lisszabonban, az ACR-konferenciát novemberben a floridai Orlandóban rendezték. Volt tehát bõven kísértés, hogy a zsúfolt, bár légkondicionált, sötét konferenciatermek helyett az ember a tengerpart homokján, a csinos bikinis hölgyek járását tanulmányozva merüljön el a mozgásszervi medicina rejtelmeiben…

Tovább