Magyar Immunológia - 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

SZEKANECZ Zoltán

Ez a hónap - 2006 márciusa - minden szempontból a magyar immunológia hónapja, és ennek örülnünk kell. Természetesen nem arra gondolok mindenekelőtt, hogy végre kezükben tarthatják a Magyar Immunológia idei első számát, hanem arra, hogy a március 15-i ünnepségek alkalmával a MAGYAR IMMUNOLÓGIA - nagybetűvel írva! - három kiváló, iskolateremtő alakja vehetett át magas kitüntetést.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Az autoimmun betegségek genetikájáról

SZEGEDI Gyula

Az autoimmun betegekkel való szorosabb kapcsolatom gyakori lehetőséget teremt a klinikumban felmerülő kérdőjelek fölötti töprengésre. Az eltelt tíz évben az immunbiológiai alapkutatások a genom vizsgálati lehetősége következtében rohamlépésben szolgáltatják az új adatokat, amiket a klinikai immunológia értékesíteni tud. Ennek a gyakorlati haszna többek között a biológiai terápia által nyújtott lehetőségekben is érezhető. A genomkutatás az egyes autoimmun betegségek patogenezisének tisztázásában is segít.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Antifoszfolipid-szindróma - fókuszban a gyermekkori kórforma

KÁLOVICS Tamás, PONYI Andrea, BENSE Tamás, MÜLLER Judit, DANKÓ Katalin, FEKETE György, CONSTANTIN Tamás

Az antifoszfolipid-szindrómára ismétlődő thromboemboliás események, illetve a szérumban foszfolipidekkel reagáló autoantitestek jelenléte jellemző. A kórkép mortalitását és morbiditását a klinikai manifesztáció határozza meg.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Az La gén mutációi - Az immunrendszer helyesen reagál

SEMSEI Imre

Az autoimmunitás problémájának megoldására, a patomechanizmusok felderítésére számtalan elméleti megközelítés jött létre ez idáig. A vírusoktól a neuroendokrin rendszer elemeiig sok tényezőről feltételezték már, hogy szerepet játszhatnak az autoimmun betegségek etiológiájában.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Helyi irányítók és fenotípusválaszok a lép érszegmentumainak ontogenezisében és a születés utáni fejlődésében

BALOGH Péter

Az ember és az immunológiai kutatásokban leggyakrabban használt kísérleti állatok perifériás nyirokszövetei közül a lép mutatja a legnagyobb fokú változékonyságot a szövet funkcionális aktivitása szempontjából, amelyhez a szerv ontogenezise és a fellépő immunválaszok során egyaránt jelentékeny szerkezeti átrendeződés is társul.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Természetes immunitás

SZEGEDI Gyula

Bevezetésként el kell mondanom, hogy örömmel vettem kézbe ezt a könyvet, mert a kitűnő szerzők - közöttük több honfitársunk - nagyon aktuális témát dolgoztak fel.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Az interferonaktivációs utak primer és átmeneti defektusai

ERDŐS Melinda, MARÓDI László

A molekuláris diagnosztika fejlődésével az elmúlt évtizedben számos primer immunhiánybetegség immunológiai és genetikai hátterét sikerült tisztázni. Az immundeficientiák legújabb csoportjának felismerése további ismereteket szolgáltatott a citokinkaszkád működésére és jelentőségére az intracelluláris kórokozókkal szembeni immunitásban.

HUN 2006;5(01)

Magyar Immunológia

2006. JANUÁR 30.

Az Amerikai Reumatológiai Kollégium kongresszusa, 2005

SZŰCS Gabriella, SZÁNTÓ Sándor

Az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) rendszeres évi kongresszusát - a korábbi évek hagyományainak megfelelően - ismét az Egyesült Államok egy déli nagyvárosában rendezte. A körülbelül tízezer résztvevő 2005. november közepén a kaliforniai San Diegóban gyűlt össze. A város késő ősszel is kellemesen meleg szubtrópusi időjárása és a homokos óceáni strandok közelsége sem jelentett komoly konkurenciát a kutatók és gyakorló orvosok többsége számára, így - akárcsak a korábbi években - most is jelentős részvételi arányt tapasztalhattunk az időnként hat-nyolc különböző témában párhuzamosan folyó előadásokon és szimpóziumokon.

HUN 2006;5(01)