Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

Első alkalommal csodálhatja meg a magyar közönség Turner műveit önálló kiállításon a Szépművészeti Múzeum tárlatán. A több mint 80 alkotást felvonultató, Turner és Itália című tematikus kiállítás időrendben mutatja be a művész pályáját a korai tájképektől kezdődően egészen utolsó korszakának már-már absztrakt képeiig. A különleges kiállítás, amelyet a művész legkiválóbb angol ismerői állítottak össze, Ferrara és Edinburgh után, némi módosítással érkezik harmadik helyszínként Budapestre. Joseph Mallord William Turner (1775-1851) a 19. század, sőt talán a művészettörténet egészének egyik legjelentősebb tájképfestője. Hatalmas életművét a tematikai gazdagság és a szüntelen technikai újítás jellemzi. Festett valósághű város- és tájképeket - különösen kedvelte a tenger ábrázolását -, történelmi-és mitológiai jeleneteket, kortárs eseményeket, de képzeletét jelentősen ösztönözte az irodalom is. A Szépművészeti Múzeumban megrendezett Turner és Itália című kiállítás a művésznek az itáliai utazási során és azok hatására született alkotásait mutatja be a magyar közönségnek. A tárlat rendezői a témát a lehető legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan műveket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is, amelyek az ott dolgozó művészek hatását tükrözik. A nyolc egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni tanulmányaitól kezdve, amikor Turner a korábbi utazók munkáival ismerkedett, egészen legutolsó alkotói korszakának remekműveiig, időrendben vonultatja fel az alkotásokat. A tematikus megközelítés arra is alkalmas, hogy a művész szinte egész életpályáját végigkísérjük.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Hírvilág

Ida emlékei a holokausztról

Európai Filmdíjak - Az Ida a legjobb európai film 2014-ben

Hírvilág

Talányosság és fájdalmas szépség

Franz Kafka utolsó szerelmét és barátságát mutatja be Szemző Tibor filmje

Hírvilág

Firenze korlátlan ura, Savonarola

1452. szeptember 21. megszületett Girolamo Savonarola