Javítandó méltatlanul rossz megítélésüket, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) múlt héten írta alá azt a Transzparencia Együttműködést, amelynek eredményeként jövő év közepétől tagvállalataik honlapjukon teszik közzé azoknak a juttatásoknak, szponzorációknak az összegét, amelyeket orvosoknak, intézményeknek fizettek ki konferencián, továbbképzésen tartott előadásért, szakértői feladatokért – jelentették be a szervezet vezetői egy keddi sajtó háttérbeszélgetésen. Miközben ezek az adatok egyénre lebontva lesznek megismerhetőek, a klinikai gyógyszerkipróbálásokra fordított forrás nagyságát aggregáltan tárják a nyilvánosság elé. Az adatokat idén kezdik gyűjteni, és 2016. június 30-tól válnak nyilvánossá. Az orvoskar közel egésze támogatja a kezdeményezést. Megcáfolnák azokat a legendákat, amelyek arról szólnak, hogy a gyógyszercégek az orvosok szórakozását szponzorálják, amikor kifizetik konferencia részvételüket, vagy szakértői díjat fizetnek nekik – fogalmazott az eseményen dr. Jakab Zoltán, az AIPM elnöke. Megfelelő információk hiányában ugyanis mind a közvélemény, mind a döntéshozó kedvezőtlenül ítéli meg az innovatív gyógyszergyártó cégeket, bár mind a törvényi környezet, mind az önszabályozás egyre szigorúbb keretek közé szorítja működésüket. Az elnök emlékeztetett arra, a gyártók a hatóságoknak most is jelentenek a különféle szponzorációkról, ezeket az adatokat bő egy év múlva névhez kötötten ismerheti meg a közvélemény. Az AIPM tagvállalatainak saját honlapján valamennyi olyan költés megismerhető lesz, amelynek közléséhez az érintett orvos vagy intézmény hozzájárult, az adatokat évente frissítik majd. A Transzparencia Együttműködést az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) kezdeményezte és vezette be Európában 2012-ben, ennek magyarországi honosítását az AIPM végezte el két évvel ezelőtt, tavaly a szakmai közvélemény elé tárva a kódex tervezetét. Erről már Némethi Erika, az egyesület igazgatója beszélt, hozzátéve, a mostani együttműködésben nem csak az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai, hanem bármely gyártóvállalat részt vehet. A közzététel erősíti az orvosok hitelességét, akik elismert szakemberré válnak azáltal, hogy részesülnek a szponzorációkból – idézte dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének szavait az igazgató asszony, aki elmondta, a téma érzékenysége indokolta, hogy a különféle orvosszakmai egyesületekkel, szövetségekkel is egyeztessék az együttműködésben foglaltakat, és míg tagvállalataik kétharmada, addig az ezekkel együttműködő orvosok mintegy 75-99 százaléka egyetértett az adatok nyilvánossá tételével. Némethi Erika hangsúlyozta, nemzetközi tapasztalatok szerint az orvoskar azokban az országokban ódzkodik az ilyenfajta transzparenciától, ahol nem vonták be a kódex előkészítésének munkálataiba. A magyarországi siker éppen annak köszönhető, hogy kezdetektől részt vehettek ebben. Az AIPM igazgatója szerint az önszabályozó platform kedvező lesz annak a 16-20 ezer betegnek is, akik úgy jutnak a legmodernebb terápiákhoz hazánkban, hogy az az E. Alapnak nem kerül pénzébe. Nem kockázatok és mellékhatások nélküli a kezdeményezés – ismerte el Jakab Zoltán, hiszen az egészségügy Magyarországon nem működik transzparensen, ugyanakkor azt reméli, tagvállalataik meg tudják értetni a velük szerződésben álló orvosokkal és intézményekkel a kezdeményezés fontosságát, hiszen az átláthatóság a bizalmat erősítheti. Az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását is kikérték annak érdekében, hogy a nyilvánossá tett adatokkal se személyiségi, se személyhez fűződő jogokat ne sértsenek meg, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a résztvevő orvosokat előzetesen és konkrétan informálni kell arról, mi és hol jelenik meg róluk. Valamennyi tagvállalat saját felelőssége a listák éves frissítése, az AIPM-hez viszont csak azok csatlakozhatnak, akik a kódex előírásait elfogadják. Az együttműködésről éves jelentés készül, összefogva az addigi tapasztalatokat, a kódex betartását egy öttagú bizottság felügyeli, amely a panaszokat, észrevételeket kezeli. Szabálysértés esetén szankcionálhat is, akár kizárhatja soraiból azt a céget, amely durván vét a szabályok ellen. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-04-21