Nem lesz béremelés
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az egészségügyi bizottság a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényhez kapcsolódó módosító javaslatokról tárgyalt szerdai ülésén. Egyelőre elmarad az ágazati bérrendezés, nem lesz kötelező január 1-től a kamarai tagság, s a patikák deliberalizációjában is engedett az egészségügyi vezetés.
Az már egészen biztos, hogy nem lesz januártól kötelező kamarai tagság, pedig a kormányzó pártok azt határozottan megígérték a választási programban, ám ígéretüket nem tartották be – vetette fel a bizottság ülésén Gyenes Géza a grémium jobbikos alelnöke. Mint mondta, a Molnár Lajos féle átalakítás óta megszűnt az etikai ítélkezés Magyarországon, bár néhány esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) eljárhat, a betegpanaszokkal kapcsolatban érdemi intézkedés nincs. A kötelező kamarai tagság törvénybe foglalásának elmaradásáért Gyenes az egészségügyi tárcát hibáztatta, de úgy látta, arra még volna lehetőség, hogy a kamarai törvény etikai részét módosítsák úgy, hogy legalább az etikai ítélkezés joga visszakerüljön a hivatásrendekhez.
„A kamarai törvény módosításának tervezete idén őszre elkészült, de a három hivatásrenddel még folynak az egyeztetések” – válaszolt az alelnöknek Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár. Jelezte, rendeződni fog a kamarai tagság kérdése, egyelőre – a bizottság javaslatát figyelembe véve – a jövő év végéig meghosszabbítják a kamarai mandátumokat.
Január elsejétől az ÁNTSZ szervei a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek. Páva Hanna elmondta, az átszervezések érinteni fogják az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) is, a gyógyszerellátás, a kapacitásigazgatás ügyeiben az OTH fog eljárni első fokon, s ide szervezik át a fekvőbeteg-ellátás működési engedélyeztetésének feladatait is.
A legtöbb módosító indítvány a patika átalakításokkal kapcsolatosan érkezett, többségüket a tárca is elfogadhatónak találta. Cserháti Péter helyettes államtitkár elmondta, első, és legfontosabb lépésként jövő év áprilisáig az offshore cégeket mindenképpen kizárják a patikatulajdonosok köréből. Továbbra is cél marad, hogy a gyógyszerészek legyenek a többségi tulajdonosok, de bizonyos mértékű puhítás történt, ugyanis a korábban jelzett 50%-os tulajdonrész helyett 2014. januárjáig csak a tulajdonrész 25%-át kell megszerezniük a gyógyszerészeknek, a többségi tulajdonlás kialakításának végső határideje 2017. január 1-e. Kiss Sándor (Jobbik) erre meg is jegyezte: „A kormány engedett a multiknak”.
Tárgysorozatba sem vette a bizottság Gyenes Géza és Pősze Lajos, a Jobbik politikusainak indítványt, akik annak érdekében nyújtották be azt, hogy az orvosok százezer, az egészségügyi szakdolgozók pedig negyvenötezer forinttal vihessenek haza többet havonta. Gyenes az indítvány indokolásakor elmondta, a gyógyítás ma már nem hivatás, hanem „embertelen körülmények között végzett munkaszolgálat, a társadalom által el nem ismert tevékenység”. Szerinte az átszervezéseket a bérrendezés nélkül nem lehet megcsinálni, a pályán tartáshoz az ígéret már nem elég. A béremeléshez szükséges 120 milliárd forintot meg lehet találni a költségvetésben, csak el kell határozni, hogy odaadják – fejtette ki Pősze Lajos, a Jobbik gazdaságpolitikusa.
Ahogyan a bizottság tagjai, úgy Mikola István elnök is elismerte, hogy sürgősen szükség lenne bérrendezésre, ám erre egyelőre nincsen lehetőség. Iván László (Fidesz) szerint azonban nem csupán az anyagi megbecsülés, hanem a szakmai műhelyek és iskolák is hiányoznak ahhoz, hogy itthon és a pályán tartsák orvosainkat, a kezdőket nem engedik be a mindennapi gyakorlatba, szellemileg sem kapják meg azt, amire szükségük lenne. Horváth Zsolt (Fidesz) politikai kezdeményezésnek nevezte a javaslatot, szerinte ma nem realitás, hogy a béremelésre forrást találjanak a költségvetésben. Szilágyi László (LMP) jelezte, a szándékkal és indokolással egyetértenek, de a kérdést nem országgyűlési határozat formájában kell rendezni, így ebben a formában pártja nem tudja támogatni a javaslatot. Ezzel egyet értett Mikola István elnök is, aki szerint a jövő évi költségvetés tárgyalása közben nem megfelelő a módszer, ám hozzátette: a bizottság nyitott a szándék későbbi fogadására.
eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás