Hírvilág

Kresz Géza küzdelme a bürokráciával

2012. MÁJUS 08.

Szöveg nagyítása:

-
+




Százhuszonöt éve, 1887. május 10-én indult első mentőfeladatának teljesítésére az akkor még épülő Bazilika előtti bazársor elől a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) lófogatú mentőkocsija. Hamarosan közmondássá vált a szervezet jelmondata: "Mindenkit érhet baleset!" Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

Magyarországon már 1876-ban törvény mondta ki, hogy minden városban meg kell alakítani a mentőszolgálatot, ám végrehajtás híján a jogszabály írott malaszt maradt. Budapesten a baleseteknél továbbra is a rendőrség és a rendőrorvos nyújtott elsősegélyt, majd hordszéken szállították a szerencsétlenül járt embert a legközelebbi kórházba, sokszor késedelmesen.

Egy fővárosi tisztiorvos, Kresz Géza kezdte szorgalmazni, hogy a betegek ellátása, mielőbbi kórházba szállítása érdekében hozzák létre a szervezett mentőszolgálatot. Kresz 1881-ben egy bécsi orvos-barátjával, Jaromir Mundyval Angliában tanulmányozta az ottani mentőszervezetek tevékenységét, és hazatérve mindketten elhatározták, hogy hasonló feladatot ellátó egyesületet alapítanak.

A bécsi orvos munkájának köszönhetően a Wiener Freiwillige Rettunggesellschaft hamarosan meg is kezdte működését, Kresznek azonban évekig kellett harcolnia a bürokráciával és a rendőrség féltékenységével. A főváros végül "beadta a derekát": az első beruházásra 300, lakbérre 600 és évi segélyként 4000 forintot szavazott meg a Kresz és társai által megalakított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) javára, amely az akkor épülő Bazilika melletti téren felhúzott üzletsor, a Lipót-templom-bazár 47. szám alatt négy szűk üzlethelyiségben kezdte meg működését.

Az önkéntes mentők feladatait a Kresz által összeállított szabályzat így határozta meg: "Első segítséget nyújtani a balesetesnek, míg az orvos megérkezik, a beteget kórházba szállítani, az első segélynyújtást a közönséggel megismertetni, új mentőegyesületeket szorgalmazni, azok felállítását szorgalmazni és az első segélynyújtás tudományát fejleszteni..."

A mentők első páciense egy dühöngő elmebeteg, a második egy rohamban fetrengő epilepsziás volt. Az első hónapban 56, az 1887-es alakuló év decemberében már 373 volt az esetek száma. Általában még hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az önkéntes mentők, de rendelkeztek mentőszekrényes lovas kocsival és egy orvosi műszerekkel felszerelt "Landauer" betegszállító kocsival is. Az első kocsit a bécsi kollégák ajándékoztak, akik sokszor személyesen is részt vettek a budapesti mentőszolgálat ellátásában.

A mentésre szoruló esetek száma folyamatosan növekedett, ami további támogatásra ösztönözte a fővárost, amely hozzájárult, hogy a BÖME a mai Bajcsy-Zsilinszky út 16. számú ház első emeletén három szobát bérelhessen. A közgyűlés 57 ezer forintot is megszavazott arra a célra, hogy a szervezet a mai Markó utcában egy kétemeletes székházat építhessen. Ez 1890-re el is készült, de mivel hamarosan szűknek bizonyult, már 1898-ra új szárnnyal kellett bővíteni. A BÖME társadalmi fontosságát ugyanakkor fényesen igazolta az 1892-es kolerajárvány elleni küzdelemben játszott szerepe.

A mentők feladata évről évre bővült: a mentések mellett tanfolyamokat tartottak, kiterjesztették szervező munkájukat vidéki nagyvárosokra, megindult a Mentők lapja című szakfolyóiratuk. Az első gépkocsit 1902-ben kapta meg az egyesület, de az első világháborúig gyakorlatilag lovas kocsik szolgáltak mentőjárműként. A gépkocsira való teljes átállás 1926-ban történt meg: Steyr, Minerva, Renault és hazai gyártmányú Magosix kocsikat szereltek fel és alakítottak át zöld színűre festett, piros zászlós mentővé.

A BÖME természetbeni és pénzadományok, alapítványok, hagyatékok, előadások, sorsjátékok, jótékony célú bálok és hagyománnyá vált (például szilveszteri) gyűjtőnapok révén tartotta fenn magát, az állam és a főváros az összkiadásnak csak a 15-20 százalékát tudta fedezni. Változás csak a második világháború után következett be: 1948. május 10-én a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet összevonták az ugyancsak társadalmi alapon működő vidéki mentőegyesületek 1926-ban alakult szervezetével, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületével. Ezzel létrejött az Országos Mentőszolgálat, és a mentés Magyarországon állami feladattá vált.



MTI 2012. május 8., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.

Gondolat

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Gondolat

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.