Az UNICEF 2013-as kutatási jelentése szerint a fejlett országokban 2000 óta mindenhol javult a gyermekek helyzete, ám az is megállapítható, hogy a gyermekek jóléte nem csak az adott ország gazdasági teljesítőképességétől függ - hangzott el az ENSZ Gyermekalapja magyar bizottságának szerdai sajtóbeszélgetésén Budapesten. Gyurkó Szilvia, a magyar bizottság gyerekjogi igazgatója elmondta, a 2012-ben végzett, egy éven át tartó kutatás során azt vizsgálták, hogy a fejlett országokban, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió tagállamaiban milyen életet élhetnek a gyerekek. Statisztikai adatok, kutatások alapján öt fő dimenziót elemeztek, ami ezt befolyásolja: az anyagi helyzetet (szegénység), a környezetet (lakhatás, légszennyezettség), az egészségügyi vonatkozásokat, az oktatást (beiskolázottság, eredmények) és a veszélyhelyzeteket (kábítószer-fogyasztás, erőszak). A gyermekjogi igazgató a kutatás egyik legfontosabb tanulságának nevezte, hogy az eredmények rácáfoltak arra az általános vélekedésre, hogy a gazdag országokban a legjobb a gyerekek helyzete. Az nem meglepő, hogy a 29 országból az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező Románia végzett az utolsó helyen, az már inkább, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem sokkal előzi meg: 26. a sorban - emelte ki. A kutatás során azt is megállapították, hogy a valamennyi vizsgált területen az élmezőnyben lévő nyugat-európai országokhoz az utóbbi években lassan kezdenek felzárkózni a kelet- és közép-európai országok is. Ezen államok közül Szlovénia és Csehország mutatta fel a legjobb eredményeket, főként anyagi, oktatási és egészségügyi területen. Magyarország teljesítményét ismertetve a gyerekjogi igazgató arról számolt be, hogy 20. helyével a középmezőny alján helyezkedik el. A kutatás megállapította, hogy olyan területeken jól teljesít az ország, amelyek kiterjedt állami intézményrendszert igényelnek, így megfelelő a beiskolázottság, a védőoltások beadása és alacsony a szegénységi szakadék. A sajtóbeszélgetésen ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a koraszülöttek aránya csak Görögországban nagyobb, ami azért is aggasztó, mert ugyanúgy az egészségügyhöz tartozik, mint az ország legjobb eredményeként megjelenő védőoltással való ellátottság. A kutatás a magyarországi eredményekre alapozva ajánlásokat is megfogalmaz. Amellett, hogy egyebek mellett felhívják a döntéshozók figyelmét az érintett egészségügyi ellátások fejlesztésének szükségességére, főként az intézményeken kívüli szolgáltatásokat, szemléletformáló programokat ajánlottak indítani a társadalom széles tömegeinek segítése érdekében. Gyurkó Szilvia kiemelte: az UNICEF is szemléletváltáson megy keresztül, hiszen míg eddig a gyermekszegénységre koncentráltak, most a gyermekek jólétét vették górcső alá. Ennek megfelelően ez a kutatás volt az első, amelyben a korábban is alkalmazott két dimenzió, az anyagi és a környezeti mellé felvettek három másikat is, amelyekről szintén úgy találták, hogy jelentősen befolyásolják a gyermekek életminőségét. A gyerekjogi igazgató azt is rendkívül fontosnak nevezte, hogy az objektív mutatók mellett a gyerekek szubjektív véleményét is a kutatás részévé tették. A személyes benyomások alapján is felállítottak egy sorrendet, és a két rangsor között jelentős különbségek is előfordulnak. A legkülönlegesebb Görögország, Spanyolország és Észtország, amelyek az objektív összesítésben rossz eredményeket értek el, a gyerekek véleménye alapján azonban 20, 16, illetve 14 hellyel előbbre kerültek a listán. Magyarországon a gyerekek elégedettsége alapján kicsivel rosszabb élni, mint ahogy azt az adatok mutatták: a 20. helyről az ország a szubjektív listán lecsúszott a 26.-ra. Ezzel szemben Hollandia mind az objektív, mind a szubjektív szempontok alapján az első helyen végzett a 29 ország közül. MTI 2013. április 10., szerda