Gondolat

Cranach: Madonna jegenyefenyőkkel

2012. JÚLIUS 29.

Szöveg nagyítása:

-
+

A hírek szerint visszakerült Wroclawba idősebb Lucas Cranach Madonna jegenyefenyőkkel című alkotása, melyet a lengyel művészeti gyűjtemények egyik legértékesebb festményeként tartanak számon.

A második világháború után a németektől visszaszerzett műtárgynak 1947-ben veszett nyoma, amikor a wroclawi érsekségi múzeum által a kép felújításával megbízott német származású pap visszacsempészte azt Berlinbe. A lopásra csak az 1960-as évek elején derült fény, amikor újra renoválni kellett a festményt: egy szakértő azonnal felismerte, hogy az eredeti alkotás helyett egy gyenge minőségű másolatot kapott kézhez - olvasható a Gazeta Wyborcza című napilap hétvégi kiadásában.

A Wroclawi Madonnaként is ismert festményt 1970 után német aukciósházak több alkalommal felajánlották német múzeumoknak: azok felkutatták a festmény eredetét, így nem vették meg azt, de a hatóságokat sem értesítették az elrabolt műkincsek listáján szereplő tárgy hollétéről. A képnek ezek után nyoma veszett és csak idén bukkant fel újra, amikor egy svájci ügyvéd felkérte a wroclawiakat a festmény dokumentációjának bemutatására. Ekkor derült ki, hogy a műkincset egy Svájcban élő műgyűjtő a helyi egyháznak ajándékozta. Az egyházfők azonban úgy döntöttek, hogy visszaadják eredeti tulajdonosának, azaz a wroclawi székesegyháznak.

Idősebb Lucas Cranach (1472-1553) német festő, az észak-európai reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

Cranach Bölcs Frigyes, illetve Szász Frigyes fejedelem udvari művészeként, valamint a reformáció festőjeként működött, Luther hűséges társa volt. Lutherről készített portréin nyílt, okos tekintetű férfiként festi meg barátját, fejfedővel – mely a doktori címet jelképezi -, avagy szerzetesruhában. A reformáció a papok házasságát szorgalmazta és Luther is házas volt. Cranach művei a protestáns ideológia festészetben való megjelenítésének úttörői is.

Idősebb Lucas Cranach (1472, Kronach – 1553, Weimar) egyik legfőbb védjegye mégis a jellegzetes, vágott szemű, kerekded állú, ékszerrel díszített, finoman kidolgozott hajkoronájú misztikus nőalak, aki olyannyira elüt a reneszánsz olaszos, arányos szépségideáltól.

Mitológiai, biblikus, allegorikus hősnők, akik mind különleges kisugárzású nőalakként jelennek meg a képeken. I

Műhelyébe számos festő bedolgozott, és szinte manufaktúraként ontották a képeket.
A most megkerült festményt 1510-ben festette Thurzó János (1454-1520) boroszlói (Wroclaw) püspök megbízásából. A műkincset a XIX. században a helyi székesegyház kincstárába helyezték át, ahonnan 1943-ban a náci hatóságok vidékre evakuálták.

A festményen egy rendkívüli szépségű Madonna tartja a kisdedet, amelynek kezében egy szőlőfürt van. A rendkívüli precizitással ábrázolt háttérben egy vár és hatalmas jegenyefenyők láthatók. Óvatos becslések szerint a kép több millió dollárt ér.


MTI 2012. július 29., vasárnap

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

Barokk festőóriás

1640. május 30., meghal Rubens

Hírvilág

Mona Lisa és a magas koleszterinszint

Sok képzőművészeti alkotás „főszereplőin” fedezhetők fel különféle betegségek tünetei.

Leonardo da Vinci híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy bal szemzugában látható képlet, amely nagy valószínűséggel xanthelasma.

Gondolat

A Quattrocento bája

A Quattrocento kitűnő firenzei szobrászai közül kiemelkedik Desiderio da Settignano a márvány különösen finom megmunkálása és az érzelmek kifejező ábrázolása miatt.

Hírvilág

Ki festhette a folignoi Madonnát?

Raffaellónak tulajdonítják A folignói Madonnáról spanyol gyűjteményben talált festményt