Hírvilág

A génmanipulált csirkék nem terjesztik a madárinfluenzát

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


Európai kutatók rájöttek, hogyan lehet génmódosítás révén olyan csirkéket létrehozni, amelyek nem terjesztik a madárinfluenzát - a Science szaklapban megjelent cikk szerint. A madárinfluenza, vagyis a H5N1 vírustörzs, általában a baromfikat érinti, de emberre is átterjedhet, halálos légzőszervi szövődményeket illetve más komplikációkat okozva. Az első humán eseteket 1997-ben mutatták ki Hongkongban. Szélesebb körű járvány 2004-ben tört ki, és azóta a világ minden részén előfordultak esetek. A Cambridge-i és az Edinburgh-i Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a génmanipulált csirke elkaphatja ugyan a madárinfluenzát, de nem tudja továbbadni a többi csirkének. „A csirkék potenciális áthidaló gazdaszervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy új influenza vírustörzsek kerüljenek át az emberekre” – nyilatkozta Laurence Tiley, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének kutatója. „A vírus átvitelének megakadályozásával a csirkékben csökkenthetjük a betegség gazdasági hatását, és a fertőzött szárnyasokkal érintkező emberekre leselkedő kockázatot.” Tiley ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kutatás még korai szakaszában van, és a kifejlesztett szárnyasokat nem emberi fogyasztásra szánják. „Az általunk bemutatott genetikai módosítás fontos első lépésnek számít abba az irányba, hogy olyan csirkéket hozzunk létre, amelyek teljesen ellenállók a madárinfluenzával szemben” – mondta. „Ezek a szárnyasok még csak kutatási célokra alkalmasak, emberi fogyasztásra nem.” A szárnyasokat egy új génnel módosították, amely egy olyan csalogató molekulát hoz létre, mely a madárinfluenza egyik elemét imitálja. Ezután a becsapott vírus a csalogató molekulát ismeri fel a virális genom helyett, ami akadályozza a vírus szaporodási ciklusát. Amikor a kutatók a genetikailag módosított csirkéket madárinfluenzával fertőzték, a szárnyasok megbetegedtek, de nem terjesztették tovább az influenzát a többi szárnyasra függetlenül attól, hogy génmanipulált madarakról vagy normális madarakról volt szó. „A tanulmány eredményei nagyon biztatóak” – nyilatkozta Helen Sang, az Edinburgh-i Egyetem kutatója. „A génmódosítással bevezetett genetikai változások, amelyeket állattenyésztéssel nem lehet megvalósítani, azt bizonyítják, hogy a génmanipulációval javítható az állategészségügy a baromfitenyésztő ágazatban. Az eredmények kiváló alapot nyújthatnak a gazdasági stabilitás és élelmiszerbiztonság javításához számos olyan területen, ahol a madárinfluenza súlyos problémát jelent.” Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Influenza-madárinfluenza Fenyeget-e a pandémia?

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.