VISSZA

A génmanipulált csirkék nem terjesztik a madárinfluenzát


A génmanipulált csirkék nem terjesztik a madárinfluenzát

| | |
 


Európai kutatók rájöttek, hogyan lehet génmódosítás révén olyan csirkéket létrehozni, amelyek nem terjesztik a madárinfluenzát - a Science szaklapban megjelent cikk szerint.

A madárinfluenza, vagyis a H5N1 vírustörzs, általában a baromfikat érinti, de emberre is átterjedhet, halálos légzőszervi szövődményeket illetve más komplikációkat okozva. Az első humán eseteket 1997-ben mutatták ki Hongkongban. Szélesebb körű járvány 2004-ben tört ki, és azóta a világ minden részén előfordultak esetek.

A Cambridge-i és az Edinburgh-i Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a génmanipulált csirke elkaphatja ugyan a madárinfluenzát, de nem tudja továbbadni a többi csirkének.
„A csirkék potenciális áthidaló gazdaszervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy új influenza vírustörzsek kerüljenek át az emberekre” – nyilatkozta Laurence Tiley, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének kutatója. „A vírus átvitelének megakadályozásával a csirkékben csökkenthetjük a betegség gazdasági hatását, és a fertőzött szárnyasokkal érintkező emberekre leselkedő kockázatot.”

Tiley ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a kutatás még korai szakaszában van, és a kifejlesztett szárnyasokat nem emberi fogyasztásra szánják.
„Az általunk bemutatott genetikai módosítás fontos első lépésnek számít abba az irányba, hogy olyan csirkéket hozzunk létre, amelyek teljesen ellenállók a madárinfluenzával szemben” – mondta. „Ezek a szárnyasok még csak kutatási célokra alkalmasak, emberi fogyasztásra nem.”

A szárnyasokat egy új génnel módosították, amely egy olyan csalogató molekulát hoz létre, mely a madárinfluenza egyik elemét imitálja. Ezután a becsapott vírus a csalogató molekulát ismeri fel a virális genom helyett, ami akadályozza a vírus szaporodási ciklusát.

Amikor a kutatók a genetikailag módosított csirkéket madárinfluenzával fertőzték, a szárnyasok megbetegedtek, de nem terjesztették tovább az influenzát a többi szárnyasra függetlenül attól, hogy génmanipulált madarakról vagy normális madarakról volt szó.

„A tanulmány eredményei nagyon biztatóak” – nyilatkozta Helen Sang, az Edinburgh-i Egyetem kutatója. „A génmódosítással bevezetett genetikai változások, amelyeket állattenyésztéssel nem lehet megvalósítani, azt bizonyítják, hogy a génmanipulációval javítható az állategészségügy a baromfitenyésztő ágazatban. Az eredmények kiváló alapot nyújthatnak a gazdasági stabilitás és élelmiszerbiztonság javításához számos olyan területen, ahol a madárinfluenza súlyos problémát jelent.”

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: Influenza-madárinfluenza Fenyeget-e a pandémia?









Kapcsolódó anyagok

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének új elnöksége

Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél

Az art brut és a spiritiszta festészet

Bájos portrék, véres háborúk, pusztító járványok

Gondolatok a krónikus vesebetegek hypertoniájának kezeléséről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A fény, a színek, az árnyékok

Szinyei Merse Pál festő, a magyar plein air festészet megteremtője 170 éve, 1845. július 4-én született Szinyeújfalun (ma: Chminianska Nová Ves, Szlovákia).

Tovább


Sérült az élethez való jog Romániában

Egy rákos beteg gyógykezelésének megtagadása miatt bünteti Romániát a strasbourgi emberi jogi bíróság

Tovább


Folynak az egyeztetések

Továbbra is tárgyalnak az ágazat béremeléséről, a minisztérium nem szeretné, hogy tudjuk a részleteket

Tovább


Evolutionary origins of Theory of Mind

Interview with Prof Laurie Santos about her lecture held at Budapest CEU Conference on Cognitive Development 2013.

Tovább


A génmanipulált csirkék nem terjesztik a madárinfluenzát