Gondolat

Gyógyszerrendelésre vonatkozó szabályozásváltozások

2012. JANUÁR 10.

Szöveg nagyítása:

-
+

A gyógyszerrendelést, kiváltást érintő 2012. március 1-jétől hatályba lépő változások - a sajtóban megjelent - téves értelmezése miatt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága szükségesnek tartja az alábbiak tisztázását:

A gyógyszerrendelésre és kiváltásra vonatkozó szabályozásváltozások mind a betegek biztonságát javító, a kedvezőbb árú gyógyszerek használatát biztosító, valamint a takarékosságot elősegítő rendszer kiépítését célozzák.

A gyógyszerek rendelését és kiadását, valamint a kiadott gyógyszerek után elszámolható társadalombiztosítási összeget két miniszteri rendelet szabályozza. A vények elszámolásának szabályai (1/2003 ESZCSM rendelet) nem változtak. A gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó szakmai szabályok (44/2004 ESZCSM rendelet) pedig három ponton hoznak változást 2012-ben.

1. Az orvos alapesetben egy vényen, egyszeri kiváltásra, ugyanúgy mint eddig is legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget írhat fel. Természetesen a rendelet az alapesettől eltérő gyógyszerfelírás szabályairól is rendelkezik. Ebben lényegi változás azonban nem történt, hiszen a megfelelő indokoltság esetén az orvos eddig is és a jövőben is rendelhet 1 hónapnál nagyobb mennyiséget is.

2. Ha az orvos az egy havi adagnál nagyobb mennyiségű gyógyszert rendel a krónikus állapotú betegének, akkor az új szabály szerint ezt például 3 hónapra 3 db vényen írja fel, és a gyógyszerek csak az orvos által jelölt időpontban, havonta válthatók ki. Így a betegnek az eddigiekhez hasonlóan csak 3 havonta kell gyógyszerfelírás miatt felkeresnie az orvosát, de a gyógyszertárban nem válthat ki egyszerre nagyobb mennyiséget, csak egy hónapra elegendő adagot, az orvos által előírt ütemezés szerint. Ettől 7 nappal hamarabbi gyógyszerkiváltás megengedhető. Ezen rendelkezések március 1-jétől lépnek életbe, addigra az orvosok vényíró szoftvereit is felkészítik a kiválthatósági időpontok kötelező megjelenítésére. A változás azért szükséges, hogy ha a három hónapos időközben a beteg terápiás átállítására van szükség (pl. mellékhatás miatt), akkor sem neki, sem a társadalombiztosításnak nem jelent pazarlást a feleslegessé vált, már kiváltott gyógyszer.

3. Ha az orvos orálisan (szájon át ) alkalmazott gyógyszerből 30 napot meghaladó mennyiséget rendelt, de a vényen nem tüntette fel, hogy az mely időpontig (időtartamig) elegendő, a gyógyszerész az orvos által megadott adagolás figyelembevételével megállapított 30 napra elegendő mennyiséghez legközelebbi gyógyszermennyiséget tartalmazó csomagolási egységet adja ki. Azonban ha az orvos a vényen és a beteg dokumentációjában jelöli, hogy mely időtartamig látta el a beteget, akkor a 30 napot meghaladó mennyiség is kiadható. E szerint, ha 50 darabos kiszerelésű tabletta szerepel a vényen és az orvos nem jelölte az alapesettől való eltérést, azaz a napi 1x1 adagolású gyógyszer 50 napra elegendő, akkor a gyógyszertárban, ha ebből a gyógyszerből 20 darabos a legkisebb kiszerelés, akkor azt adják ki. Ha az orvos - mint ahogy eddig is szükséges volt - jelöli, hogy a beteget 50 napra látta el, akkor kiadható az 50 darabos készítmény.

Nincs változás abban a „kivételes betegellátási érdek” esetén fennálló lehetőségben sem, hogy az orvos egy vényen akár 1 évre (12 hónapra) elegendő gyógyszermennyiséget rendeljen.

A rendelet a gyógyszerrendelés és gyógyszerkiadás általános szabályait tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezések a gyógyszerek támogatásától függetlenül érvényesek és alkalmazandóak.

A gyógyszerrendelés és kiváltás szabályozásának változásai a betegek gyógyszerköltségeinek csökkentését és a betegbiztonság javítását célozzák.

Forrás: NEFMI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.