VISSZA

Magyar Radiológia - 2004;78(1)


„Belelátni a múltba”
Módszertani lehetőségek a paleoradiológiában


„Belelátni a múltba” 
Módszertani lehetőségek a paleoradiológiában
Kristóf Lilla Alida, Barta H. Miklós, Petrik Anikó, Pap Ildikó, Pálfi György, Fornet Béla, Forrai Gábor
| | |
 
BEVEZETÉS - A radiológia mint módszer nemcsak a hagyományos medicina területein, hanem a régi emberi maradványokkal foglalkozó történeti antropológiában, valamint a kóros maradványokkal foglalkozó paleopatológiában is nagy haszonnal alkalmazható. Jelen kutatás célkitűzései között a paleoradiológia módszereinek pontosítása, továbbá számos régi emberi maradvány kóros elváltozásainak röntgendiagnosztikája szerepel. ANYAG ÉS MÓDSZEREK - Az Országos Gyógyintézeti Központ Radiológiai Osztályán a váci Fehérek temploma altemplomából származó 265, természetesen mumifikálódott emberi maradványból 11 múmián végeztünk radiológiai vizsgálatokat, továbbá mintegy 25, régészeti feltárásokból származó, patológiás elváltozást mutató, avar, honfoglalás és Árpád- kori csontmaradványt tanulmányoztunk. EREDMÉNYEK - A múmiák vizsgálata során csigolya-, tüdőtébécés és traumás elváltozások kerültek napvilágra. A csontvázmaradványok leggyakoribb elváltozásai a traumák közé sorolhatók: ulna-, clavicula-, bordafractura, koponyát ért trauma utáni trepanáció. Számos degeneratív gerinc- és ízületi elváltozást (osteophyta, spondylosis, arthrosis) figyeltünk meg. A ritka paleopatológiai kórképek közül a rheumatoid arthritis, Paget-kór, facies leprosa, tébécés csigolyagyulladások említhetők. KÖVETKEZTETÉS - A megfelelő paleoradiológiai módszertani szakirodalom hiányában vizsgálataink elvégzéséhez részben új metodika kidolgozására volt szükség.

Kulcsszavak

paleoradiológia, antropológia, paleopatológia, múmiák, történeti csontvázmaradványok

Kapcsolódó anyagok

Paleoonkológia - A múlt üzenete

Koponyacsont-laesiók komputertomográfiás vizsgálata és paleoradiológiai aspektusai

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A daganatstádium-meghatározás elméleti alapjai A képalkotó vizsgálatok jelentősége daganatos betegségekben

A tumorok stádiumokba sorolásának célja az, hogy a terápiaválasztás előtt meghatározzuk a daganat kiterjedését. Kimutatott, hogy a daganatok biológiai viselkedése, a beteg sorsa szorosan összefügg a tumor kiterjedésével, a lymphaticus disszemináció és a szisztémás daganatszóródás bekövetkeztével. A stádiummeghatározás számos módosuláson ment át. A TNM-rendszer a tumoros invázió mértékét, a regionális nyirokcsomók állapotát és a távoli metasztázisokat jelöli meg. Ezen a három paraméteren alapulnak a véglegesen kialakított klinikai stádiumok is.

Tovább


A radiológia jövőképe az EU-csatlakozás küszöbén

Néhány hónap választ el bennünket attól, hogy az Európai Unió (EU) tagjai legyünk. Reményeink szerint az európai államok közösségének modern országává válunk, ahol valóban az egyik legfontosabb érték az egészség. A célok elérésének tehát fontos feltétele, hogy javuljon az ország lakosságának egészségi állapota. Ha pedig megbetegszik valaki, akkor hatékony egészségügyi ellátás szolgálja elsősorban a hazai lakosságot, de emellett előtérbe kerül az EU állampolgárainak gyógyítása, az EU-n belül az egységes ellátási színvonalnak a biztosítása.

Tovább


Cornell Szeminárium Salzburg, 2003. december 11-17.

ASoros Alapítvány támogatásával alkalmam volt részt venni az American Austrian Foundation által szervezett, Imaging című, salzburgi Cornell Szemináriumon. A Magyar Radiológia 2003. februári számában dr. Sarlós Géza pécsi kolléga tollából már megjelent egy igen részletes beszámoló erről a tanfolyamról, ezért most engedtessék meg nekem, hogy néhány szubjektív kiegészítéssel éljek.

Tovább


Agykörforgás

Anna Lee Saxionian, a Harvard Egyetem professzora használta először ezt a kifejezést, arra utalva, hogy az utóbbi évtizedben lelassult az USA-ba irányuló „agyelszívás”, és a régebben oda vándorolt kutatók kezdenek hazájukba visszatérni. A jelenség, a ki- és visszaáramlás okainak tárgyalására egyik napilapunk1 a közelmúltban kétoldalas tényfeltáró helyzetjelentést szentelt.

Tovább