Hírvilág

Miért verik az orvosokat?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az egészségügyben ma éppen olyan rosszirányú, kellemetlen hatások érvényesülnek, mint az élet bármely más területén. A személyzetre olyan veszélyek leselkednek, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. Az egészségügyben dolgozók szerint a betegek egyre erőszakosabbak és követelőzőbbek a rendelőkben és kórházakban. De manapság már nem keltenek megdöbbenést azok a hírek sem, hogy egy-egy orvost, ápolót fizikailag bántalmaznak a páciensek, mert nem tartják elég gyorsnak az ellátást, vagy megfelelőnek a diagnózis. Az egészségügyi tárgyú törvények tavaly év végi módosítása óta az egészségügyi dolgozók is közfeladatot ellátó személynek minősülnének, így ők is fokozottabb büntetőjogi védettséget élveznének munkavégzésük során. Azonban hiába a törvényi védelem, az ágazat jelenlegi rossz társadalmi megítélésén is változtatni kell, ahogyan az intézményeknek is fel kell készülniük arra, hogy nagyobb biztonságot biztosítsanak dolgozóiknak – mondta Harmath György professzor, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosa, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja előadásában egy szakmai konferencián. Néhány hónappal ezelőtt a Kórházszövetség 60 intézményében készült egy felmérés, amely szerint jelentős gyakorisággal fordulnak elő erőszakos cselekmények a kórházakban, rendelőkben. A típusra nagyon hasonló bántalmazások között verbális és non-verbális erőszak egyaránt fellelhető volt, a lelki bántalmazás egyelőre gyakoribb, mint a fizikai. Annak ellenére, hogy az orvosnak, személyzetnek 8 napon belül és túl gyógyuló sérüléseket egyaránt okoznak a támadók, hatósági intézkedés alig történik ezekben az ügyekben. Az elharapódzó agresszió hátterében a főigazgató szerint az áll, hogy az egészségügyet intézményesen is lejáratták. Közben változtak a jogi és társadalmi viszonyok, s ahogyan az óvodába és az iskolába, úgy a betegellátásba is begyűrűzött az agresszió. De ez korántsem az ágazat sajátos problémája, hanem össztársadalmi gond. A tendencia nemzetközi, az Egyesült Államokban a 4. helyen áll az egészségügyi dolgozókat ért agresszivitás a támadások gyakoriságát tekintve, nálunk tízezer betegtalálkozásra 3,8 agresszív cselekedet jut. A hazai, egyre romló egészségügyi ellátásban rosszak a körülmények, zsúfoltak a várótermek, a túlterheltségtől frusztráltak a dolgozók, a páciensek, az ellátás egyre inkább elszemélytelenedik. A felgyülemlett feszültséget az orvosokon, nővéreken, ápolókon vezetik le a betegek. A legdurvább reakciók ma már az egészségügyben vannak. A legtöbb bántalmazás ügyeleti időben, a sürgősségi osztályokon történik, de már a betegágy mellett dolgozók sincsenek biztonságban. A gyermekosztályokon, vagy a geriátrián is gyakori, hogy a dolgozókra támadnak a betegek. A legtöbb inzultus a nővéreket és orvosokat éri, de a portáson is sok páciens tölti ki a mérgét. Bár előfordul fizikai sérülés, sokkal súlyosabb a pszichikai károsodás, amelynek gyakori következménye, hogy a kollégák nem akarnak tovább a pályán maradni. Amerikában már nyolc évvel ezelőtt megjelent egy kézikönyv arról, hogyan védhetik meg magukat a támadásoktól az egészségügyi dolgozók. Harmat professzor szerint első sorban kerülni kell a konfliktusokat. Változtatni a beteggel való kapcsolatteremtés módján, parancsokat nem fogadhat el, de nem adhat a doktor, s minden körülmények között meg kell próbálni megőriznie a nyugalmát. Jó, ha az orvoson kívül legalább egy asszisztens is van a kezelőben. Az intézményeknek is lenne feladata a megelőzésben. Biztonságos környezetet kell teremteniük, ahol a várakozással töltött időt kellemesebben tudják eltölteni a betegek, a helyiségeket veszélytelen bútorokkal kell berendezni. Vészkijáratot, menekülési lehetőséget kell biztosítani a személyzetnek. Tréningeket lehet elvégezni kommunikáció javítása érdekében. A kórházak többsége igyekszik is saját hatáskörében megoldani a problémát, leggyakrabban biztonsági cégek szolgáltatásait veszik igénybe, de ez nem olcsó mulatság. Vannak intézmények, akik a dolgozóiknak önvédelmi tanfolyamot, vagy defenzív kommunikációs tréningeket szerveznek a bántalmazások kivédése érdekében. eLitMed.hu – T.O.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.