A Planetary Boundaries címen ismertté vált keretrendszer ésNature tanulmány szerint az emberiség a környezet eltartó- és tűrőképességének közelébe ért, bizonyos összetevői esetében már átlépte a határt, ezért az eddigiektől gyökeresen eltérő megoldásokra van szükség. A problémára a júniusban megtartott, Rio+20 fenntarthatósági világkonferencia sem kínált megoldást. A folyamatok megváltoztatásához szükség van arra, hogy a társadalom ismerje és értse a világunkban lezajló káros folyamatokat, a fenntartható fejlődés lényegét. A Rio+20 világkonferencia kudarccal zárult, nem adott választ a globális környezeti és szociális problémákra. A Föld erőforrásai végesek és gyorsan apadnak, miközben használatukat illetően óriási különbségek vannak az egyes társadalmak között és a világ lakosainak jelentős része nyomorban él. A válságos folyamatok súlyosan hatnak a fejlettebb országokra is. Minderre tekintettel kell értékelni saját helyzetünket és meghatározni feladatainkat, melyek elősegíthetik a fenntarthatóságot. A természetvédőknek komoly aggályai voltak már a világkonferencia előkészítésével is, többek között azért, mert előtte elmaradt az elmúlt két évtized folyamatainak átfogó értékelése, a korábban elfogadott programok végrehajtásának elemzése és az újabb kihívások számbavétele. A szervezet megítélése szerint alapvető hiba volt a találkozó fő témaköreként csak a zöld gazdaságot választani. Az erőforrásokkal takarékosabban bánó, a fenntartható fogyasztási mintákat előnyben részesítő gazdaságfejlesztési irány helyes, de egyáltalán nem lehet és nem szabadott volna erre szűkíteni a fenntarthatatlan folyamatok fékezését célzó nemzetközi szintű megközelítést. A világtalálkozó másik hangsúlyos témája volt a fenntarthatóság intézményrendszerének megerősítése az ENSZ keretében, annak ellenére, hogy a vita ennek módjáról mintegy évtizede tart a világ országai között. Ezért nem meglepő, hogy ezúttal sem sikerült áttörést elérni és konkrét megállapodásra jutni olyan nemzetközi intézmények létrehozásáról, amelyek az eddigieknél sokkal hatékonyabban képviselik a fenntarthatóság követelményeit minden közös stratégiában, programban, illetve azok végrehajtása során. A résztvevők többsége eleve nem volt hajlandó foglalkozni azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a bolygónk erőforrásainak végességét mondják ki vagy amelyek szorgalmazzák a nemzedékek közötti igazságosság képviseletének egyértelmű megoldását. A találkozó talán egyetlen, hosszabb távon kedvező hatású döntése arra vonatkozott, hogy meg kellene határozni a fenntartható fejlődés globális céljait, összhangban a jelen évtized közepétől követendő nemzetközi fejlesztési célokkal. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke így fogalmazott: "A Rio+20 világkonferencia évében is legfőképpen azt szeretnénk tudatosítani a társadalom tagjaival és a döntéshozókkal, hogy sokkal hatékonyabban kell korlátoznunk a környezetet gyorsan felélő, pusztító magatartásunkat, radikális lépésekre is fel kell készülnünk. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy létezik fenntartható gazdasági növekedés egy véges világban, a fogyó kőolaj-készleteket gyors ütemben lehet helyettesíteni megújuló energia-forrásokkal, és a klímaváltozáshoz alkalmazkodhatunk komoly társadalmi és gazdasági veszteségek nélkül." Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége Kapcsolódó videó