hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(04-05)


Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről


Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről
Kékes Ede, Kiss István
| |
 
A cardiovascularis betegségek kockázatfelmérése nélkülözhetetlen a mindennapi gyakorlatban, mert ez a betegségcsoport világviszonylatban, a fejlett országokban, a közép-európai régióban, így hazánkban is a legnagyobb halálozási arányszámokat adja. Megbízható világméretű felmérések alapján tudjuk, hogy az ischaemiás szívbetegség, stroke mellett ma már számolnunk kell a perifériás érbetegséggel és ide kell sorolnunk a 2-es típusú diabetest és a vesebetegségeket, így hasznosnak látszik az új elnevezés, vagyis az atheroscleroticus cardiovascularis betegségek kifejezés használata. A fentiek hátterében lévő kockázati té­nyezők közül kiemelkedik a dohányzás, a hypertonia, a dyslipidaemia, de egyre nagyobb jelentőséget kap a visceralis obesitas, a fizikai inaktivitás, az alkoholfogyasztás és a pszichoszociális státusz. Számolni kell azzal is, hogy az egyes té­nye­zők együttesen jelennek meg, és még tovább rontják a mortalitási rátát. A legnagyobb zavar abból adódik, hogy a cardiovascularis kockázatbecslés megvalósítási formáit nem egységes elvek szerint javasolták. Kétségtelen, hogy az ACC/AHA 2010. évi állásfoglalása az első helyes iránytű volt, mert a tényezők osztályozását és hasz­nossági értékét pontosan szabályozták. Ezen túlmenően azonban alapvető, hogy a kockázatbecslés során nemcsak a teljes (globális) becslést (táblákat, más formákat) kell figyelembe venni, hanem a kiterjesztett tényezőket (érstruktúra, elhízás, szociális státusz) jellemző egyéb fontos paramétereket is megszabott menetrend és előírás alapján kell értékelni. A jelenleg érvényben lévő szakmai, prevenciós irányelvek, általánosan elfogadott szakértői vélemények és saját tapasztalataink alapján mutatjuk be a cardiovascularis (CV) kockázatbecslés me­todikáját és a leghasznosabb becslési módszereket. Javaslatot teszünk a kockázatfelmérés módszerének módosítására.

Kulcsszavak

CV betegségek, CV kockázat, kockázatbecslési módszerek, globális becslés, hipertenzió, dohányzás, obesitas, diabetes, dyslipidaemia, krónikus vesebetegség, perifériás érbetegség, becslési paraméterek

Kapcsolódó anyagok

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

Új káliumkötő szerek a hyperkalaemia kezelésében

Az ujjpletizmográffal meghatározott stiffnessindex prognosztikai szerepe polycystás vesebetegség esetén

Az urogenitalis rendszer betegségei okozta halálozás területi adatai 2010-2014 között Magyarországon

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az anatómiai színház - A felnyitott test nyilvánossága

A német anatómus, Gunther von Hagens 2002-ben felboncolt egy holttestet a londoni East End egyik színházában. Minden jegy elkelt. Az eseményt kísérő jogi és sajtófelzúdulásban von Hagens azzal védekezett, hogy előadásával csak egy régi tradíciót folytatott. Igaz, az elmúlt 170 évben nem volt nyilvános boncolás Londonban, azonban 1830 előtt évszázadokon át komoly érdeklődés övezte az ilyen rendezvényeket.

Tovább


A világ és én egyek vagyunk - Rinko Kawauchi fotográfiáiról

chi ni taore / ne ni yori hana no / wakare kana - lehull a virág/ visszatér a földbe/ gyökereihez Matsuo Basho~ (1686. tavasz) (Terebess Gábor fordítása)

Tovább


A telemedicina hatása az orvos-beteg kapcsolat átalakulására orvosok körében végzett interjúk eredményei alapján

Az orvos-beteg kapcsolat mindig is az ellátás nélkülözhetetlen részét képezte, azonban az infokommunikációs technológiák egészségügyi integrációjával párhuzamosan átalakul az orvos-beteg kommunikáció. Így e tanulmány célja, hogy megvizsgálja milyen hatást gyakorol a telemedicina erre a kapcsolatra.

Tovább


A plazmaferézis szerepe extrém hypertrigliceridaemia talaján kialakult akut pancreatitis kezelésében

A szerzők egy 43 éves, számos rizikófaktorral rendelkező nőbeteg esetét mutatják be, akinél szekunder, extrém fokú - 100 mmol/l feletti - hypertriglyceridaemia kö­vetkeztében kialakult pancreatitis zajlott.

Tovább