hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2015;25(11-12)


Orvosok, rezidensek halálhírközlési traumái a gyakorlatban


Orvosok, rezidensek halálhírközlési traumái a gyakorlatban
Berta Emese, Zelena András

| |
 
Orvosinterjúink tapasztalatai nyomán azt találtuk, hogy a hatvanas és hetvenes éveikben járó, foglalkozásukat ma is aktívan gyakorló orvosok szinte mindegyike részletgazdag információt tudott adni arra vonatkozóan, hogy hogyan élte át elhunyt betegei közül az első elvesztését, s a hozzátartozókkal való halálhírközlést.

Kapcsolódó anyagok

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Hozzászólások:

1.,   Dr. Szabo Ferenc mondta   2016. Január 08., Péntek 17:10:52
T. Doktornő, T. Doktor úr,
igazságügyi intézetben dolgozom 20 éve és itt is sok meglévő problémára hívja föl a cikkük! Kiégés, érzelmi elsíkulás, gépivé váló munka és nincs kinek elmondani. Mert hát haza nem vihetjük.
Őszinte elismerésemet küldöm mert nagyon fontos témát írtak meg.
szabo ferenc

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Közösségi részvétel a fenntartható fejlődésben - a közösségi medicina nyomában

A fenntartható fejlődés feladata a következő generációk életfeltételeinek biztosítása. Jelenleg ez nem valósul meg, mivel a környezetet az emberiség gyorsuló módon pusztítja. A fejlett ipari országok intézményei nem képesek kontrollálni a környezetrombolást.

Tovább


A rézanyagcsere ritka genetikai rendellenessége

A Wilson-kór a rézanyag­csere ritka genetikai megbetegedése, Ma­gyar­országon közel 300 ilyen beteg ismert.

Tovább


„ Betegségügy”, „egészségügy” vagy „egész-ség-ügy” a mindennapi orvosi gyakorlatban?

A mindennapi orvosi gyakorlatban a betegségek diagnosztizálására, kezelésére, a betegek rehabilitációjára összpontosítunk. Nem vesszük figyelembe részletesen az érintett személy szempontjait, azt, hogyan hat a betegség az emberi lét teljességére, milyen mértékben károsítja az egész szervezet anatómiai és funkcionális épségét, változtatja meg a képességeket, korlátozza a mindennapi feladatok ellátását, akadályozza a társadalmi szerep betöltését.

Tovább


Kiűzetés a paradicsomból

Leonora Carrington angol festő Max Ernst portréja című festménye (1939) az Északi sarkra repíti a nézőt. A kép hátterében jéghegycsúcsok között jéggé fagyott ló látható - Leonora kedvenc állata -, az előtérben pedig Max Ernst ősz fejű, békés alakja magasodik, sajátos állatemberré transzformálva; csaknem mosolygós arca éles ellentétben van a fagyos tájjal.

Tovább