Hírvilág

Szöveg nagyítása:

-
+

A város szélén, már-már az ipari negyedben húzódik meg a kétszintes épület. Örökzölddel beültetett parkja rendezett, a játszótérről gyerekzsivaj hallatszik, a hintán egy pöttöm kislány kacagva száll a magasba. A zalaegerszegiek közül is csak kevesen tudják, hogy a szolid épületben átmeneti szálló, éjjeli menedékhely, nappali melegedő, népkonyha működik, azt pedig még kevesebben, hogy az itt élők milyen élethelyzetből kényszerültek az épülettömbbe. - Hatalmas megterhelésnek veti alá a személyiséget, az önértékelést, ha valaki szociális baleset áldozata lesz. Megváltozik a korábbi látásmódja, gondolkodása, ami egész addigi életszemléletére rányomja a bélyegét - mondja bevezetőként Kardos Ádám, a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjának szakmai vezetője. - A viszonylag stabil egzisztenciával rendelkező emberek számára - még ha félnek is attól, hogy elveszítik a lakásukat - felfoghatatlan helyzet, hogy otthontalanná válhatnak. Stresszhelyzetet jelent annak is, aki az utcáról kerül be, de aki az otthonát veszíti el, az a hajléktalanságot fokozottan, tragédiaként éli meg. Az 56 éves asszony pár napja költözött a szállóra. Akadozva, hosszú hallgatások közepette tud csak beszélni kálváriájáról. Adóssága miatt, jogerős bírói ítélettel lakoltatták ki abból a szociális bérlakásból, ahol korábban 43 esztendőn keresztül élt. - Huszonhét éven át dolgoztam az építőiparban, aztán nyolc évig a volánnál - kezdi mesélni élettörténetét. - A nyugdíjamat 58 ezer forintban állapították meg, de lakbértartozás miatt a bíróság letiltotta a felét. A havi 28 ezer forintból már a gáz- meg a villanyszámlát sem tudtam kifizetni, négy év alatt egymillió forint körüli tartozás gyűlt össze. Kilakoltattak, nem volt más lehetőségem, csak ide tudtam jönni. Szavaira nem vár választ, de nehéz is lenne bármit mondani. Kardos Ádám is csak rövid szünet után, útban a családok átmeneti otthona felé szólal meg. - Egyre nagyobb az a réteg, amelyet csak egy hajszál választ el attól, hogy utcára kerüljön - jegyzi meg. - Hetente jelennek meg olyan családok, amelyek az adósságaik miatt veszítik el otthonaikat. Étkezést, szállást, tisztálkodási lehetőséget tudunk számukra biztosítani, de például a bútoraikat már nem tudjuk hol elhelyezni. - Mennyi időre jelent megoldást, biztos lakhatást az átmeneti szálló? - A gondozattak egy esztendeig tartózkodhatnak az átmeneti szállón, ami indokolt esetben meghosszabbítható - válaszolja a szakmai vezető. - Magasabb szintű ellátást nyújt, mint az éjjeli menedékhely, de ezért térítési díjat kell fizetni, ami többnyire a jövedelmük 20 százaléka, minimum 5 ezer, maximum 18 ezer forint. Ide csak úgy kerülhet valaki, ha kiszámíthatóbb, stabilabb jövedelemmel rendelkezik. A jelenlegi rendszerbe például nehezen juthatnak be az "utcások", mert nincs rendszeres jövedelmük, az intézménynek viszont szüksége van a térítési díjra. Három kívánság Közben a lezárt épületrészhez, a családok átmeneti otthonához érünk. A gyermekjóléti ellátás keretében működő intézményben csak gyermekes családok élnek. A tizennégy szoba egyikében Melinda lakik élettársával és két év körüli kisfiukkal. Diósdról kerültek Zalaegerszegre, kezdetben minden jól alakult; mindketten munkába tudtak állni, váltott műszakban dolgoztak, így felváltva tudtak vigyázni a kicsire. Aztán egyik napról a másikra mindkettőjük munkaviszonya megszűnt. Egy másik szoba lakója, Éva - mint meséli - "pokollá vált" élettársi kapcsolatából menekült két gyermekével a biztonságot jelentő falak közé. A férfi a rozoga házban maradt. A rövid tőmondatokból mozaikszerűen áll össze a fiatal nő története. Mindössze öt osztályt tudott elvégezni, alig volt 17 esztendős, amikor megszülte első gyermekét. Csak akkor derül fel az arca, amikor arról beszél, hogy tanfolyamra megy, aztán munkába áll. Arra a kérdésre, ha a "mesebeli tündér" teljesítené, mi lenne a három kívánságuk, szinte kivétel nélkül mindenki azonos választ ad: munka, legalább a megélhetéshez elegendő jövedelem, saját otthon. Úgy tűnik, mindez Rolandnak már sikerült; ő "látogatóba" érkezik az átmeneti szállóra, ahol korábban közel két évig élt az élettársával. - Albérletben lakunk, két gyermekünket, akik korábban otthonban voltak, szintén sikerült magunkhoz venni - hadarja boldogan, de azt azért hozzáteszi, hogy szinte mindennap visszatérnek az átmeneti szállóra, mert "nehéz az élet", sok problémát kell megoldani. Arra már Kardos Ádám világít rá, hogy azért nem ment minden zökkenőmentesen. Roland képzési programon vett részt, arra az időszakra támogatást kapott, majd utána 8 órás közmunkát vállalt. A szerződés lejárta után csak egy hónap múlva tudott ismét munkába állni. Ezt az időszakot nehéz volt tartalékok nélkül átvészelni, mert az albérlet drága, a megélhetés és a gyerekek ellátása is sokba kerül. - Az intézmény, amiben tud, segít, talán így sikerül talpra állítani a családot - bizakodik Kardos Ádám. Magyarázatként beszél az uniós támogatással megvalósuló programról, amelybe Nagykanizsáról és Zalaegerszegről ötven főt tudtak bevonni. Biztosították a képzésüket, munkahelyet kerestek számukra. A lakhatási támogatási program keretében segíttek a családoknak albérletet találni, és a pályázati forrásból finanszírozni tudják a bérleti díj egy részét is. Kardos Ádám tíz esztendeje dolgozik a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központjában. Tapasztalatai szerint a gondozottakat képzéssel társuló, piacorientált fogalakoztatással, lakhatási programokkal és erős szociális munkával lehet csak "előbbre vinni". - Ez nem azt jelenti, hogy minden utcán élőt önálló lakásban kell elhelyezni, hanem a személyiségüknek, lehetőségeiknek megfelelő lakhatást kell biztosítani számukra. A "hármas szempontrendszer", a foglalkoztatás, a lakhatás és az egyéni esetkezelés jól tudná kezelni a hajléktalanok problémáit - szögezi le meggyőződéssel a szociális szakember. MTI 2011. december 20., kedd Kolozsvári Ilona/MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.