hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2017;27(10-12)


Mitől válik a szülési fájdalom szenvedéssé? Az egyéni megküzdés módjai


Mitől válik a szülési fájdalom szenvedéssé? Az egyéni megküzdés módjai
Rados Melinda, Mészáros Judit
| |
 
BEVEZETÉS - A fájdalom nemcsak szenzoros, hanem érzelmi, motivációs és kognitív dimenziókkal is bír, ezért a nők vajúdás és szülés során megtapasztalt fájdalomélményének alakulásában döntő jelentőségűek szülési fájdalommal kapcsolatos prekoncepcióik. Értékes információkkal szolgál a fájdalom és szenvedés fogalmának megkülönböztetése. Célunk volt megvizsgálni a nők szülési fájdalmának és szenvedésének összefüggéseit, és azt, hogy az epiduralis analgesia milyen hatással van fájdalom-, stressz- és elégedettségítéleteikre. MINTA ÉS ḾÓDSZER - Vizsgálatunkban 342 nő vett részt, fájdalmukra a Numerikus Értékelő Skálával, szenvedésükre a rövidített Észlelt Stressz Skálával kérdeztünk rá, ezt követték az epiduralis analgesia adására, annak hatására és az elégedettségre vonatkozó kérdések. EREDMÉNYEK - A fájdalomérzet és az észlelt stressz között szoros pozitív összefüggést kaptunk (R=0,283, p<0,001); ezek emelkedésével az elégedettség csökkent (rendre R=-0,162 és R=-0,444, p<0,001). Az epiduralis érzéstelenítés nem hozott szignifikáns változást a fájdalom-, stressz- és elégedettségítéletekben. Az elégedettségre a legerősebb bejósló hatást a stressz mutatta (b=-0,534, p<0,001). K̈ÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján a szülési fájdalom csillapítására javasoljuk a különböző nem farmakológiai módszerek elterjedtebb alkalmazását. A szüléskísérők ítélkezésmentes, türelmes, bátorító attitűdje döntő jelentőségű a fájdalomtól való félelem és szenvedés oldásában.

Kulcsszavak

szülési fájdalom, szülési stressz, megküzdés, epiduralis analgesia, elégedettség

Kapcsolódó anyagok

Keresztmetszeti vizsgálat az e-recept finnországi bevezetése kapcsán

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

Mitől válik a szülési fájdalom szenvedéssé? Az egyéni megküzdés módjai

Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

Innováció, avagy meg van a „csodaszer” a hazai egészségügy problémáira?!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Szerkesztőségi kommentár Bánfalvi Attila: A hittelenség hite című közleményéhez

Egy belső szerkesztőségi döntés hátterével szeretnénk Önt megismertetni és reményeink szerint ennek révén meghívni egy nyílt párbeszédre a LAM hasábjain.

Tovább


Philipp Franz Balthasar von Siebold - Egy német orvos Japánban

Bár a Leiden központjában, a Rapenburg 19. szám alatt található Japanmuseum Siebold Huis talán nem tartozik a holland város legismertebb, leglátogatottabb múzeumai közé, alkalomadtán már csak azért is érdemes felkeresnünk, mert itt nem csupán Japán tárgykultúrájáról, egzotikus növény- és állatvilágáról kaphatunk árnyalt képet, hanem a pazar kollekciót létrehozó, Hollandiába települt német orvos, Philipp Franz Balthasar von Siebold (1796-1866) életéről, kalandos pályafutásáról is sok mindent megtudhatunk. A

Tovább


Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban I. rész - Szoptatási mutatók az Egészséges utódokért projekt nagymintás kutatásában

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azt befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számolunk be. Második cikkünkben a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképezzük fel, és bemutatjuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

Tovább


A hittelenség hite

A modern nyugati orvos gyakran abban a hitben él, hogy ő nem „hívő”; nem kell hinnie gyógyító eljárásainak jótékony hatásosságában, mert a hit helyett immár tudományra alapozza praxisát, és ha az valóban jó tudomány, akkor az eredményesség önmagáért beszél. A modern medicinában nem kell hinni ahhoz, hogy a gyógyítás működjön.

Tovább