VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2012;22(03)


Milyen az orvos, ha nő?
- Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján


Milyen az orvos, ha nő? 
- Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján
Molnár Regina, Girasek Edmond, Csinády Adriána, Bugán Antal

 
Célkitűzésünk az orvosnőkről alkotott sztereotípiák jellemzése volt, annak feltárása, az orvostanhallgató-nők milyennek látják az általuk mintaként követendő, már dolgozó orvosnőket. Az első vizsgálatban (247 hallgató a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának, 256 fő a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának hallgatói közül) az orvostanhallgató-nők pályaszocializációját férfi társaikéval vetettük össze. A második vizsgálatban (a szegedi egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgatónő) az orvostanhallgató- és a joghallgatónők pályaszocializációját, valamint a már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat hasonlítottuk össze. Az orvostanhallgató-lányok pályaszocializációja több ponton eltért férfi társaikétól: altruistábbak, családcentrikusabbak, a pálya mellett korábban elköteleződőek, bizonytalanabbak szakmai terveiket illetően, szüleik kisebb arányban diplomásak vagy orvosok. Az orvosnő mindkét hallgatónői csoport elképzeléseiben egyértelműen pozitív, idealisztikus és altruisztikus tulajdonságokkal bírt. Az orvostanhallgatók gyakrabban kapcsolnak az orvosnő képéhez problémákra utaló tulajdonságokat, mint a joghallgatók. A sztereotípiákból egy olyan orvosnő képe bontakozik ki, aki segítő szándékú, ám nagy nehézségek árán végzi munkáját. Ha tudott, hogy az orvostanhallgató-lányok egy idealisztikus, „törvényszerűen” problémákkal küzdő orvosnő képét látják maguk előtt, ez lehetőséget ad felkészíteni őket az előttük álló nehézségekre, így megpróbálni a szerepkonfliktust, az egészségromlást elkerülni.

Kulcsszavak

attitűd, sztereotípiák, pályaszocializáció, orvostanhallgató-lányok, orvosnők

Kapcsolódó anyagok

„Egyedül nem megy” - A magyarországi orvosnők háztartási munkamegterhelésének és -megosztásának alakulása

A hálapénzkérdés értékelése IV. éves orvostanhallgatók körében

A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota

Hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata

Morbiditás és háttértényezői a magyarországi orvosnők körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A bázis-bólus elv alkalmazási lehetőségei 1-es típusú diabeteses serdülő kezelésében

Az 1-es típusú diabetes mellitus kezelésében a bázis-bólus elv a múlt század vége óta meghatározó az inzulinkezelés beállításában. Az inzulinpumpa-kezeléssel nyert tapasztalatok bizonyítják, hogy a helyes mennyiségben és dinamikával megválasztott bázisinzulin-kezelés teljes egészében kompenzálni tudja a máj napszakos glükóztermelési képességét, illetve az inzulinreceptorok aktivitásának napszakos változását.

Tovább


Múmia - évezredeken át használt csodaszer

Perzsául a múmia szó alatt a bitument értették. A Kr. után az 1. században Plinius a bitument előállító holt-tengeri (Lake Asphaltites) törzset „deximontaninak” nevezte, s a szert szürkehályog és egyéb szembetegségek, bőrbetegségek, lepra és viszketés ellen ajánlotta.

Tovább


Szájszárazság - egy kellemetlen tünet hátteréről

Xerostomia alatt a beteg által szubjektív módon megtapasztalt szájszárazság érzését értjük, míg a nyálmirigyek hipofunkciója a nyál mennyiségi és minőségi változásának a következménye. Általánosságban elmondhatjuk, hogy amikor a nyálelválasztás mértéke a normális mennyiség felére csökken, akkor a beteg xerostomiáról kezd panaszkodni.

Tovább


A belek keringési zavarainak klinikai vonatkozásai

A belek vérátáramlásának bármely okból kialakuló csökkenése mesenterialis ischaemiához vezet, amelyet az oxigén- és tápanyagellátás hiánya következtében kialakuló sejtkárosodás jellemez. A splanchnicus erek közötti kiterjedt kollaterális rendszerek az ischaemia elleni védelmet szolgálják.

Tovább


Milyen az orvos, ha nő? - Az orvosnő ideáltipikus képe empirikus vizsgálatok alapján