VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(01)


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében
Terebessy András, Horváth Ferenc, Balázs Péter

 
BEVEZETÉS - Egy orvos, betege teljes személyiségét is figyelembe véve, életmóddal kapcsolatos tanácsokat is ad, amelyek jelentős, sőt gyakran döntő mértékben járulnak hozzá a gyógyuláshoz. Életvitele és saját egészségi állapotának értékelése befolyásolja a tanácsadás gyakorlatát is. Minderre nagy hatást gyakorolnak az egyetemi képzésben eltöltött évek, ezért fontos lehet megismerni már az orvostanhallgatók életvitelét és egészségi állapotát is. ANYAG ÉS MÓDSZER - A Semmelweis Egyetem negyedik évfolyamos Általános és Fogorvostudományi Karán tanuló hazai és külföldi hallgatók életmódbeli és önértékelt egészségi állapot különbségeinek felmérésére az adatokat önkitöltős kérdőíves módszerrel vettük fel (válaszadási arány: 96, illetve 55,6%). Eredményeink értékeléséhez dichotóm változókkal esélyhányados és többváltozós logisztikus regresszióelemzést végeztünk (p<0,05; CI: 95%). EREDMÉNYEK - Hazaiak között az egészséges táplálkozás aránya 41% (n=55), külföldiek között 57,7% (n=67). Külföldi hallgatók gyakrabban végeznek erőteljes testmozgást: 41,46% (n=51), szemben a magyar diákok 20%-ával (n=29). A külföldi hallgatók egy kategória kivételével minden esetben magasabb medián értékekkel rendelkeztek az önértékelt egészségi állapot skáláján. KÖVETKEZTETÉSEK - A különböző földrajzi és kulturális környezetből érkező hallgatói csoportok egészség-magatartásának összevetése során azt tapasztaltuk, hogy táplálkozási szokásokban és önértékelt egészségi állapotban a külföldiek eredményei kedvezőbbek.

Kulcsszavak

orvostanhallgató, életmód, külföldi, magyar

Kapcsolódó anyagok

Egészség-magatartás és szűrővizsgálat

A Nemzeti Neurofibromatózis Regiszter létrehozása és felhasználási területei

2013-as ESH/ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

Epilepsziával élõ felnõttek felmérése Magyarországon: életminõség és költségek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Weyer és a bolond boszorkányok

Johann Weyer (Wier, Wierus) 1515-ben, jómódú szénkereskedő fiaként született a brabanti Gravéban. Leuvenben végezte iskoláit: itt már 14 évesen megismerkedett az orvos-filozófus Cornelius Agrippával, akit követve előbb Antwerpenbe, majd 1532-ben Bonnba, Hermann von Wied érsek udvarába költözött.

Tovább


A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 50 éve és néhány fontosabb eredménye

A veleszületett fejlődési rendellenességek orvosok által történő kötelező bejelentési rendszere 1962-ben indult meg Magyarországon, és világviszonylatban is az első, országos regiszternek tekinthető. Az adatok folyamatos gyűjtését és rendszeres elemzését 1970. január 1-jétől az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoportja Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven a mai napig folyamatosan végzi.

Tovább


Tutanhamon rejtélyes halála

Az egyiptomi Újbirodalom kezdetén, a XVIII. dinasztia első uralkodóinál még nem látszott semmi változás: háborúztak Núbiában, a mitanni birodalom ellen, expedíciókat indítottak a közép-afrikai Punt országába, azonban a belső erjedés is megkezdődött.

Tovább


Hirtelen, váratlan szívhalál: nem segíthet mindenki?

Aki elszenvedi, azt csak irigyelhetjük: nem szenvedett. Nem kellett szorongania, nem érzett fájdalmat, egy percig sem gyötrődött. Egyszerre, váratlanul sötét lett, mint amikor bevág a villám, aztán áramszünet, és vége. A szörnyűség azokat sújtja, akik számára fontos volt, a legfontosabb, aki velük élt, értük létezett, aki nélkül egyszerre, váratlanul lett üres és viszszafordíthatatlanul reménytelen minden.

Tovább


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében