hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(01)


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében
Terebessy András, Horváth Ferenc, Balázs Péter
| |
 
BEVEZETÉS - Egy orvos, betege teljes személyiségét is figyelembe véve, életmóddal kapcsolatos tanácsokat is ad, amelyek jelentős, sőt gyakran döntő mértékben járulnak hozzá a gyógyuláshoz. Életvitele és saját egészségi állapotának értékelése befolyásolja a tanácsadás gyakorlatát is. Minderre nagy hatást gyakorolnak az egyetemi képzésben eltöltött évek, ezért fontos lehet megismerni már az orvostanhallgatók életvitelét és egészségi állapotát is. ANYAG ÉS MÓDSZER - A Semmelweis Egyetem negyedik évfolyamos Általános és Fogorvostudományi Karán tanuló hazai és külföldi hallgatók életmódbeli és önértékelt egészségi állapot különbségeinek felmérésére az adatokat önkitöltős kérdőíves módszerrel vettük fel (válaszadási arány: 96, illetve 55,6%). Eredményeink értékeléséhez dichotóm változókkal esélyhányados és többváltozós logisztikus regresszióelemzést végeztünk (p<0,05; CI: 95%). EREDMÉNYEK - Hazaiak között az egészséges táplálkozás aránya 41% (n=55), külföldiek között 57,7% (n=67). Külföldi hallgatók gyakrabban végeznek erőteljes testmozgást: 41,46% (n=51), szemben a magyar diákok 20%-ával (n=29). A külföldi hallgatók egy kategória kivételével minden esetben magasabb medián értékekkel rendelkeztek az önértékelt egészségi állapot skáláján. KÖVETKEZTETÉSEK - A különböző földrajzi és kulturális környezetből érkező hallgatói csoportok egészség-magatartásának összevetése során azt tapasztaltuk, hogy táplálkozási szokásokban és önértékelt egészségi állapotban a külföldiek eredményei kedvezőbbek.

Kulcsszavak

orvostanhallgató, életmód, külföldi, magyar

Kapcsolódó anyagok

"Magyar-gyanús" leletek

A költő és az orvos az élet határán

Észlelt munkahelyi stressz hatása az ápolók életmódjára, egészségére, alvására

Internet és a stroke-tudatosság a fiatal magyar populációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Krónikus pszichiátriai betegek ellátása az egészségügyi és szociális ellátórendszerben

Az elmúlt évtizedekben a fejlett nyugati társadalmakra, így hazánkra is egyre nagyobb terheket ró a pszichiátriai betegségekben szenvedő tagjaik ellátása. Ennek okait szaktudományos szinten jelentős részben már feltárták, viszont a prognózisokban jelzett problémák eszkalálódásának és továbbiak kialakulásának megelőzése a feltárt okokon túl alapvetően meghaladja a pszichiátriai szakma, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek - egymástól egyébként többnyire elkülönített - sajátos működési kereteit.

Tovább


Weyer és a bolond boszorkányok

Johann Weyer (Wier, Wierus) 1515-ben, jómódú szénkereskedő fiaként született a brabanti Gravéban. Leuvenben végezte iskoláit: itt már 14 évesen megismerkedett az orvos-filozófus Cornelius Agrippával, akit követve előbb Antwerpenbe, majd 1532-ben Bonnba, Hermann von Wied érsek udvarába költözött.

Tovább


A fájdalom hercegnője - Jacquelin du Pré

A művész csodálatos jelenség volt, és az elõadói zeneművészet színterén egyedülálló életpályát futott be. Karrierje korán kezdõdött és fájdalmasan korán ért véget.

Tovább


Egészségügyi félelmek: epidemiológia és prevenció 5-6 éves gyermekek körében

A felnőtt lakosság legalább 5-10%-a fél az egészségügyi ellátástól. Ezek a félelmek már óvodáskorban kialakulhatnak. Ezért vizsgálatunk célja, hogy felmérjük az 5-6 éves korosztály egészségügyi félelmeinek arányát, valamint bebizonyítsuk, hogy gyermekeknek szóló egészségfejlesztő program keretei között csökkenthető ez a félelem. A program neve „Teddy Maci Kórház”.

Tovább


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapot-különbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében