VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(11)


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006
Nagy Csilla, Juhász Attila, Páldy Anna
| |
 
BEVEZETÉS - Az egészségügyi ellátáshoz köthető - elkerülhető - halálozás csökkenő trendje ellenére jelentős mértékben járul hozzá a társadalmi veszteségekhez. A szerzők e halálozás hazai alakulását és az elveszített életévekhez történő hozzájárulását, továbbá a központi régióban élő lakosság elkerülhető halálozásának területi egyenlőtlenségeit, a társadalmi-gazdasági helyzettel és a településnagysággal való összefüggéseit mutatják be. MÓDSZEREK - 1996-2006 között a korai (azon belül az elkerülhető) halálozás miatti életévi veszteségek alakulása - magyar, fővárosi és Pest megyei szinten - a potenciálisan elveszített életévek (PÉV) mutatójával került vizsgálatra. A térepidemiológiai vizsgálatrészben az elkerülhető halálozás egyenlőtlenségeinek vizsgálata - településszinten - hierarchikus Bayes-becsléssel simított (indirekt) standardizált halálozási hányadosok segítségével, a társadalmi-gazdasági tényezőkkel való kapcsolat pedig a szocioökonómiai helyzet meghatározására kifejlesztett, multidimenzionális indexszel való összefüggés-vizsgálattal történt. EREDMÉNYEK - 2006-ban a magyar férfiak 7207 évet, a nők pedig 3870 életévet veszítettek 100 000 főre vetítve korai halálozásuk miatt. Csökkenő trend mellett az elkerülhető halálozás jelentős mértékben járult hozzá az életévi veszteségekhez, a férfiak és nők veszteségének több mint 30%-át tette ki. Pest megyében a kisebb településeken nagyobb mértékű elkerülhető halálozás volt megfigyelhető. A régió területén élő lakosság körében pedig a kedvezőtlen társadalmi- gazdasági helyzet emelkedett halálozási kockázattal társult. KÖVETKEZTETÉSEK - Évente átlagosan mintegy 32 000 ember (az elhunytak mintegy negyede) vesztette életét a vizsgált időszak alatt hazánkban az elkerülhető halálokok miatt, többek között e vizsgálat eredményei ezért is lehetnek fontosak a helyi döntéshozók és szakterületi irányítás szakemberei számára, elsősorban az egészségügyi fejlesztések tervezéséhez.

Kulcsszavak

lakosság egészségi állapota, epidemiológia, korai halálozás, elkerülhető halálozás, társadalmi-gazdasági tényezők

Kapcsolódó anyagok

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

A depresszió és a cardiovascularis betegségek epidemiológiája, komorbiditása, etiológiája

A cerebralis paresis epidemiológiája, költségei és közgazdasági hatásai Magyarországon

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A prosztatarák szűréséről

Nyugat-Európában a prosztatarák a tüdőrák mögött a férfiak második leggyakoribb daganata.

Tovább


Megmentőre várva... - Egy vitairat margójára

Dr. Kapócs Gábor Töprengője a hazai egészségügy átalakításának hosszú és konfliktusokkal terhes „nagy menetelését” elemzi drámai erővel.

Tovább


Központi idegrendszeri vérzéssel szövődött Wegener-granulomatosis

A Wegener-granulomatosis a kis és közepes nagyságú erek nekrotizáló vasculitise, ezen belül az ANCA-asszociált vasculitisek közé tartozik. Időben megadott diagnózis és az elkezdett adekvát terápia, valamint rendszeres ellenőrzés mellett jó eredmények érhetők el, még ilyen súlyos szövődménnyel társuló kórforma esetén is.

Tovább


A betegbiztonság, a legújabb trend az egészségügyi ellátás minőségének javításában

A megkezdett program célja, hogy a betegbiztonság javítása érdekében végzett kutatások eredményeit felhasználja, és számokkal igazolja azt, hogy az ellátás okozta felesleges szövődmények jelentősen csökkenthetők, és ezzel életeket lehet megmenteni.

Tovább


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006