VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(06-07)


A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota


A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota
Papp Szidónia, Túry Ferenc
| |
 
BEVEZETÉS - A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 2008-ban végzett fiatal orvosok felmérésével célunk a végzett hallgatók egyetemi képzésről alkotott véleményének, jövőképének feltérképezése, illetve a pályakezdő gyógyítók testi és lelki egészségi állapotának értékelése volt. Figyelmet szenteltünk a kiégési szindrómában szerepet játszó tényezőkre, illetve a kiégést megakadályozó védőfaktorokra.

MÓDSZEREK - A végzett évfolyam minden tagjához eljuttatott elektronikus kérdőív tartalmazta a Beck-depresszió-kérdőívet, a Spielberger által kidolgozott, szorongást mérő State-trait anxiety inventory (STAI) magyar nyelvű változatát, a Maslach általános kiégésmérő teszt hallgatói változatának magyarországi adaptációját, valamint az alkoholfogyasztási szokásokat felmérő CAGE tesztet. A kérdőív általános adatai között az egyetemi oktatással kapcsolatos, az egészségi állapotra, társas támogatásra, jövőképre és egzisztenciára vonatkozó kérdések szerepeltek.

EREDMÉNYEK - Az évfolyam 31,4%-a (94 fő) töltötte ki a kérdőívet. A volt hallgatók az egyetemi elméleti képzést magas szintűnek vélték, ám a gyakorlati oktatást 61%-uk nem tartotta megfelelőnek. A pályakezdés küszöbén mindössze 5%-uk érezte magát az orvosi pályára szakmailag felkészültnek. A válaszadók 30%-a tartozott a magas kiégettségi szinttel jellemzett csoportba; 59%-uk szeretne külföldön elhelyezkedni, 26%-uk pedig az egészségügyön kívüli munkavállalást fontolgatja. A hallgatók egynegyedének vannak pszichoszomatikus jellegű panaszai.

KÖVETKEZTETÉS - Az ifjú orvosoknak az egyetemről kikerülve elhelyezkedési nehézséggel, bizonytalan egzisztenciával és a kiégési szindróma magas kockázatával kell szembenézniük. Az egészségügy fokozódó nehézségeihez hozzájárulhat az elsődleges pályaelhagyók magas aránya és a magas nyers migrációs ráta is.

Kulcsszavak

orvostanhallgatók, rezidensek, pályaszocializáció, kiégés

Kapcsolódó anyagok

A munkával és élettel való elégedettség összehasonlító elemzése magyar és német műtő asszisztensek körében

Pszichés állapot és kiégés a mentők körében

A Pines-féle Kiégés Leltár összevetése a Maslach Burnout Inventory-val

Munkahelyi konfliktus és kiégés kapcsolata egészségügyi szakdolgozók körében

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A nem varixeredetű felső tápcsatornai vérzések korszerű ellátásának irányelvei

A tápcsatornai vérzés a gasztroenterológia egyik legfontosabb tünetcsoportja, amit mindig rendkívül komolyan kell venni.

Tovább


A statinok pleiotrop hatásainak jelentősége

A LAM-ban 2009 novemberében jelent meg A statinok pleiotrop hatásainak jelentősége című közlemény Kolossváry Endre tollából. A szerző egy kétségtelenül nagyon aktuális kérdéskört vesz górcső alá, amelynek az irodalma meglehetőségen kiterjedt, és sok olyan tény húzódik meg az elmúlt évtized anyagában, amely egy keresztmetszeti „irodalmazás” révén nem lelhető fel.

Tovább


A pantoprazol hatása gastrooesophagealis refluxbetegséghez társuló idült laryngitisben és pharyngitisben

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) népbetegségnek tekinthető, amely a felnőtt lakosság 20-40%-át érintheti, közülük 5-10%- ban naponta jelentkeznek a refluxra utaló tünetek (1). A Montreal-meghatározás értelmében a GERD a gyomortartalom visszaáramlásából adódó állapot, amely a betegnek kellemetlenséget okozó tünetek és szövődmények összességét jelenti (2, 3). A Montrealklasszifikáció oesophagealis és extraoesophagealis tünetcsoportot különít el. Az oesophagealis tünetcsoporton belül a tünetekkel járó szindrómához tartoznak a típusos refluxos tünetek (gyomorégés, savas regurgitatio), valamint a refluxhoz társuló mellkasi fájdalom.

Tovább


Gastrointestinalis vérzések és ellátásuk - A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium irányelvei

A nem varixeredetű felső tápcsatornai vérzések korszerű ellátásának irányelveit a 2010-es nemzetközi ajánlás alapján ismerhetjük meg, egy másik közlemény pedig a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium elfogadott állásfoglalását mutatja be.

Tovább


A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota