VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(4)


A kiégés jelensége az orvosi hivatásban


A kiégés jelensége az orvosi hivatásban
Major János, Ress Katalin, Hulesch Bors, Túry Ferenc
| | |
 
A kiégés lényege a testi, lelki és érzelmi kimerülés, amelyet krónikus érzelmi megterhelés vált ki, és többlépcsős folyamat végén jelentkező állapotnak tekinthető. Olyan foglalkozásúak körében gyakori, akik mindennapos munkájuk során segítő kapcsolatba kerülnek az emberekkel, és azok elsősorban negatív érzéseivel. Az érzelmi megterhelés mellett bizonyos személyiségjegyek és a nagy munkaterhelés is szerepet játszik a kiégés kialakulásában. Tünetei a fizikai kimerültség (elcsigázottság, fáradtság, betegségek), az érzelmi kimerültség (reményvesztettség, depreszszió, öngyilkosság) és a lelki kimerültség (pesszimizmus, negatív attitűdök, a betegek dehumanizálása). Az orvosok körében átlagosan 20% körüli kiégési arányt mértek a különböző nyugat- európai országokban és az Egyesült Államokban. Bár gyakorisága országonként hasonló értéket mutat, szakterületenként változó az érintettek aránya. Azok közt, akik gyógyítható, jó prognózisú betegcsoporttal foglalkoznak, kisebb a kiégés kockázata, míg a krónikus betegekkel, haldoklókkal naponta foglalkozó orvosok körében igen gyakori jelenségnek számít. A kiégés megelőzhető megfelelő munkahelyi körülmények kialakításával, önismeret- és készségfejlesztéssel, klinikai esetmegbeszélő csoportokon való részvétellel. A megelőzés szándéka hívta életre a Semmelweis Egyetemen a Humánia Pályaszocializációs Műhelyt, amely a hivatásra való felkészítés keretében, szervezett formában teszi lehetővé az orvosok számára, hogy már hallgató korukban olyan készségeket és módszereket sajátítsanak el, amelyek a későbbiek során elősegítik a nehéz érzelmi helyzetek feldolgozását, ezáltal csökkentve a kiégés kockázatát.

Kulcsszavak

kiégés, orvosok, megelőzés, pályaszocializáció

Kapcsolódó anyagok

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

Ki segít a segítőknek? - Demens betegeket gondozó ápolók pszichoszociális jellemzői

A munkával és élettel való elégedettség összehasonlító elemzése magyar és német műtő asszisztensek körében

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Fertőző betegségek megelőzése immunizációval immunsérülést okozó kezelés, állapot mellett - Gyakorlati útmutató esetismertetések alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Szabadalmi rendszer: értünk vagy ellenünk?

A sajtóban gyakran felbukkan az a téma, hogy a szellemi tulajdon védelmi rendszerének alkalmazása hiányos a fejlődő országokban. Például sok konfliktust és komoly veszteséget okoz a nyugati textiliparnak a távol-keleti „másolóipar”. A nemzetközi szabadalmi rendszert az 1800-as években hozták létre Párizsban.

Tovább


A statinok szerepe a hypertoniás betegek kezelésében

A hypertonia és a hypercholesterinaemia a cardiovascularis betegségeknek két igen fontos kockázati tényezője. A statinok a hypercholesterinaemia kezelésében a leggyakrabban alkalmazott szerek, emellett azonban hypertoniában szenvedőkön a vérnyomáscsökkentő kezelés eredményességét is befolyásolják.

Tovább


Az endoszkópos és az intravénás protonpumpagátló kezelés jelentősége gastroduodenalis fekélyvérzés esetén

A felső tápcsatornai vérzések közel fele a gastroduodenalis fekélyekből indul ki, és az esetek 15-20%-ában a korai endoszkópos diagnosztika és a kezelés ellenére 72 órán belül újraindul. A recidív vérzések mortalitása nagy, 25- 30% körüli, ezért a fekélyvérző beteg gasztroenterológiai kezelésének legfontosabb célja a vérzés megállításán túl a recidíva megelőzése.

Tovább


Metabolikus szindróma: „xindróma” Mondások és ellentmondások

A metabolikus X-szindróma első leírója, Reaven a korábbi adatokat foglalta áttekinthető rendszerbe, és a patomechanizmus lényegének az inzulinrezisztenciát tartotta.

Tovább