VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2013;23(01)


A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága


A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága
Bély Miklós, Krutsay Miklós
| |
 
Az orvosi gyakorlatban számos olyan „kőbe vésett igazság” létezik, amely tankönyvről tankönyvre átvételre kerül, és esetleg generációk sora sajátítja el, míg az adott tétel kihullik az idő rostáján. A rövid tanulmány célja egy olyan tévedés kiiktatása a köszvény diagnosztikájából, amely az urátkristályok szövettani kimutathatóságával kapcsolatos. Az általánosan elfogadott tétel szerint a köszvényes betegek szövetmintáiból az urátkristályok a vizes formalinoldatban kioldódnak, ezért a szövetmintákat alkoholban kell fixálni. A szerzők vizsgálatai szerint az urátkristályok a hagyományosan fedett natív (festetlen) metszeteken - a formalinfixálás ellenére - fellelhetőek, ezzel szemben az urátkristályok túlnyomó többsége a hematoxilin-eozin festés során kioldódik. Urátkristályok kimutatására ezért célszerű a szövetmintákat natív festetlen metszeteken is vizsgálni.

Kulcsszavak

fixálás, köszvény, urátkristály

Kapcsolódó anyagok

Az elõdök igazsága - Záró gondolatok az urátkristályok oldhatóságáról-oldékonyságáról

Az urátkristályok kimutatásának egyszerű módszere formalinfixált szövetmintákon

Az urátkristályok kimutatásának egyszerű módszere formalinfixált szövetmintákon

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

Új lehetőségek a köszvény kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

2012 eredményei - a Q-SYMBIO és a KiSel-10

A 2012-es év jelentős áttörést hozott a kardiológiai terápia és prevenció területén egyaránt. Az eredmények egyrészt érintik a szívelégtelenségben szenvedő, sokszor reménytelen állapotú betegek túlélésének és életminőségének a javítását, másrészt az általános idős populáció cardialis prevencióját.

Tovább


A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 50 éve és néhány fontosabb eredménye

A veleszületett fejlődési rendellenességek orvosok által történő kötelező bejelentési rendszere 1962-ben indult meg Magyarországon, és világviszonylatban is az első, országos regiszternek tekinthető. Az adatok folyamatos gyűjtését és rendszeres elemzését 1970. január 1-jétől az Országos Közegészségügyi Intézet munkacsoportja Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) néven a mai napig folyamatosan végzi.

Tovább


Weyer és a bolond boszorkányok

Johann Weyer (Wier, Wierus) 1515-ben, jómódú szénkereskedő fiaként született a brabanti Gravéban. Leuvenben végezte iskoláit: itt már 14 évesen megismerkedett az orvos-filozófus Cornelius Agrippával, akit követve előbb Antwerpenbe, majd 1532-ben Bonnba, Hermann von Wied érsek udvarába költözött.

Tovább


Krónikus pszichiátriai betegek ellátása az egészségügyi és szociális ellátórendszerben

Az elmúlt évtizedekben a fejlett nyugati társadalmakra, így hazánkra is egyre nagyobb terheket ró a pszichiátriai betegségekben szenvedő tagjaik ellátása. Ennek okait szaktudományos szinten jelentős részben már feltárták, viszont a prognózisokban jelzett problémák eszkalálódásának és továbbiak kialakulásának megelőzése a feltárt okokon túl alapvetően meghaladja a pszichiátriai szakma, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek - egymástól egyébként többnyire elkülönített - sajátos működési kereteit.

Tovább


A hisztokémia egy megdőlni látszó dogmája - Az urátkristályok szövettani kimutathatósága