VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2018;28(03)


A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata


A pitvarfibrilláció kezelésének  mindennapi gyakorlata
Kiss István, Benczúr Béla
| |
 
A pitvarfibrilláció mint a leggyakoribb ritmuszavar gyakorlati jelentőségét az adja, hogy ötszörösére növeli a stroke/szisztémás embolisatio esélyét, ezáltal jelentősen hozzájárul a cardiovascularis morbiditás/mortalitás növekedéséhez. Pitvarfibrillációban a legfontosabb teendő a stroke kivédése, mely a hosszú távú orális alvadásgátló-kezelés segítségével igen hatékonyan elérhető. Egészen a közelmúltig csak a K-vitamin-antagonisták (VKA) álltak rendelkezésre, és használatukat számos tényező korlátozta, például a vérzésveszély, a szűk terápiás tartomány, az egyéb gyógyszerekkel, ételekkel fennálló interakció és a havi rendszeres INR-kontroll szükségessége. Az új orális alvadásgátlók megjelenésével a VKA-k számos nehézsége kiküszöbölhe­- tő, ráadásul legalább olyan hatékonyak, ugyanakkor biztonságosabbak, mint a ha-gyományos kezelés. Ezek az előnyök a betegek jobb együttműködését is elősegítik, mely a hatékonyabb stroke-prevenció egyik legfontosabb eleme. A NOAC-ok a való életben és a speciális betegcsoportokban (például idősek, 2-es típusú diabetesesek, vesebetegek) is nagyobb biztonsággal alkalmazhatóak a VKA-kezeléshez képest, így hozzájárulnak a hatékony cardiovascularis kockázatcsökkentéshez.

Kulcsszavak

pitvarfibrilláció, orális véralvadásgátló-terápia, stroke-prevenció, cardiovascularis kockázatcsökkentés

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és pitvarfibrilláció - II. rész A pitvarfibrilláció szűrési módszereinek alapelvei és értéke

A stroke-kockázat becslése pitvarfibrillációban

Hypertonia és pitvarfibrilláció - I. rész - Epidemiológiai adatok. A pitvarfibrilláció kialakulási patomechanizmusa hypertoniában

NOAC kezeléssel együtt járó major vérzéses események rizikója: a „real-world” vizsgálatok szisztematikus áttekintése

A pitvarfibrilláció kezelésének mindennapi gyakorlata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A „Bánk bán”, nemzeti operánk - történeti háttér, előzmények, változatok

A „Bánk bán”, Erkel zenedrámája kimondva-kimondatlanul a magyar nemzeti opera. Éppen úgy, ahogyan a horvát zeneirodalomban Ivan Zajc műve, a „Nikola Šubic Zrinski”. Az orosz zenében Glinka zenedrámája, az „Ivan Szuszanyin”, a cseh operakrónikában Smetana vígoperája, a „Prodana nevesta” („Eladott menyasszony”) tartozik e körbe.

Tovább


A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

A hypertonia népbetegség, amely alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, morbiditását, mortalitását, életminőségét.

Tovább


Az anatómus lelki szemei - Szabó Beáta „A fény sebei, a színek anatómiája” című kiállítása a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Dankó Réka művészeti menedzser és kurátor szervezésében szimpatikus kezdeményezéssel adott teret egy kortárs képzőművészeti kiállításnak 2017 őszén: Szabó Beáta festőnő művei voltak megtekinthetőek szeptember 7. és 28. között. De hogyan kerültek egy orvostörténeti múzeumba? Úgy, hogy kizárólag belső szerveket ábrázolnak, éppúgy, mint a múzeumban látható preparátumok és anatómiai ábrák. Éppúgy - de mégsem úgy.

Tovább


Gyötrelmes utazás, avagy egy különös házasság titka - Gerda Wegener és Lili Elbe

Gerda Wegener, született Gerda Marie Fredrikke Gottlieb dán nőfestő (1886-1940) Lili Elbe című festménye akkor hozza igazán lázba a nézőt, amikor megismeri a háttértörténetét. A pasztellszínekkel festett kép tárgya egy divatos, a 20. század húszas éveire jellemző frizurájú, elegáns nő, aki koktélját fogyasztja egy kávéházban, és kecses mozdulattal int valakinek, aki nem látható a vásznon.

Tovább