VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2015;25(11-12)


„ Betegségügy”, „egészségügy” vagy „egész-ség-ügy” a mindennapi orvosi gyakorlatban?


„ Betegségügy”, „egészségügy” vagy „egész-ség-ügy” a mindennapi orvosi gyakorlatban?
Vályi Péter
| |
 
A mindennapi orvosi gyakorlatban a betegségek diagnosztizálására, kezelésére, a betegek rehabilitációjára összpontosítunk. Nem vesszük figyelembe részletesen az érintett személy szempontjait, azt, hogyan hat a betegség az emberi lét teljességére, milyen mértékben károsítja az egész szervezet anatómiai és funkcionális épségét, változtatja meg a képességeket, korlátozza a mindennapi feladatok ellátását, akadályozza a társadalmi szerep betöltését. Figyelmen kívül hagyjuk az ember személyes sajátosságait is, valamint, hogy folyamatos kölcsönhatásban van a környezetével, amely segítheti, de akadályozhatja is a mindennapi életében. A közlemény célja, hogy az ember, az egészség korszerű fogalmaira alapozva elősegítse az ember teljességének, „egész”-ségének a figyelembevételét a betegellátási folyamat minden szakaszában. Az ember egészségének a középpontba kerülése jelentősen javíthatja az orvos-beteg kapcsolatot is. Az egészség-központúságnak fontos feltétele a „prekurabilitáció” szemlélete, ami a prevenció, a kuráció és rehabilitáció egységét és egyidejűségét jelenti.

Kulcsszavak

ember, egészség, betegség, „egész”-ség, prekurabilitáció

Kapcsolódó anyagok

A cukorbetegség világnapja, 2018–2019

Magyarországi dialízisstatisztika. Változó trendek a renalis epidemiológiában

Pulzushullám terjedési sebesség mérése egyetemisták körében

Népegészségügy - újrahangolva?

Hozzászólások:

2.,   Ludwig Géza mondta   2016. Január 28., Csütörtök 21:23:42
„Egymás elfogadása, megismerése, a kölcsönös bizalom és szeretet nélkül, hit nélkül nem lehet gyógyulni – gyógyítani. Hiszen amit én, az orvos adhatok az „csak” segítség a bajbajutottaknak. És nekik érezniük, és megérteniük kell, hogy „csak” az, és nem több – de a kor színvonalának megfelelő teljességre törekedve, őszintén és szeretettel adott.” (http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=83781
Dr. Ludwig Géza: A gyógyítás, a hála, a pénz, és az etika c. írásomból idézve )

Az orvos és betege egyedi személyes kapcsolat minden egyes esetben, még akkor is ha zsúfolt rendelési időben, vagy kórházban történik.
Minden találkozás egyéni, egyedi, akkor is, ha percek múlva már másvalakivel találkozom. Saját múltamból: ha egy rendelési időben 40-50 beteggel találkozom, akkor 40-50 egyedi találkozásról van szó. Vagyis a percnek sokszor töredéke alatt kell átalakulnom, áthangszerelni magam a következő találkozáshoz.
Ellenkező esetben az egész csak favágás, tevékenységem el van vonatkoztatva az embertől, és csak a kórral foglalkozom, szinte személytelenül, valóban egészség/betegség-ipari módon. Az egyén háttérbe szorul, a folyamat „iparivá” válik, ezáltal száműzetik a folyamatból az egységes-egész beteg emberi lény ténye... (Naplójegyzetem 2013. október 8-án)
Dr. Ludwig Géza belgyógyász-kardiológus, nyd. háziorvos
1.,   Dobó Katalin mondta   2016. Január 08., Péntek 08:33:43
Tisztelt Kolléga!

A cikkben foglaltakkal mélyen egyetértek. Sajnálatos módon az orvos képzés és továbbképzés is a betegségek gyógyításáról szól. Az ember gyógyítás során az orvos "embersége" is megnyilvánul, és erre sem készítik fel az orvosokat. Az orvoshiány és az ellátás szervezetlensége is ellenszelet képez. A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság (www.balinttarsasag.hu) célkitúzései a szomato-pszicho-szociális kompex szemléletű és gyakorlatú orvoslás és az ezt elősegítő Bálint-csoportok (esetmegbeszélő) terjesztése. Az ügy jelentőségéhez képest anna képviselete, elterjedése elenyésző!!
Fontos lenne az ember gyógyítást képviselő szakemberek összefogása, ezért is írtam hozzászólásomat.
Üdvözlettel
Dr. Dobó Katalin, belgyógyász, háziorvos, családterapeuta, Bálint-csoport vezető kiképző.



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A csodálatos csecsemô

Stern szerint az énérzés már a magzatban megjelenik, a csecsemőnek pedig fej lett, torzításmentes való- ságérzéke van. Egészséges fejlődésében négy élménytípust, a hatékonyság, a koherencia, a saját affektivitás és a saját történet érzését különbözteti meg

Tovább


Kiűzetés a paradicsomból

Leonora Carrington angol festő Max Ernst portréja című festménye (1939) az Északi sarkra repíti a nézőt. A kép hátterében jéghegycsúcsok között jéggé fagyott ló látható - Leonora kedvenc állata -, az előtérben pedig Max Ernst ősz fejű, békés alakja magasodik, sajátos állatemberré transzformálva; csaknem mosolygós arca éles ellentétben van a fagyos tájjal.

Tovább


Orvosok, rezidensek halálhírközlési traumái a gyakorlatban

Orvosinterjúink tapasztalatai nyomán azt találtuk, hogy a hatvanas és hetvenes éveikben járó, foglalkozásukat ma is aktívan gyakorló orvosok szinte mindegyike részletgazdag információt tudott adni arra vonatkozóan, hogy hogyan élte át elhunyt betegei közül az első elvesztését, s a hozzátartozókkal való halálhírközlést.

Tovább


A rézanyagcsere ritka genetikai rendellenessége

A Wilson-kór a rézanyag­csere ritka genetikai megbetegedése, Ma­gyar­országon közel 300 ilyen beteg ismert.

Tovább