VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2019;29(11)


Vascularis biomarkerek


Vascularis biomarkerek
Benczúr Béla
| |
 
Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, jelentős különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában. Emiatt van szükség egy adott egyén individuális kockázatbecslésének további finomítására, erre szolgálnak a biomarkerek. A biomarkerek köztes (surrogate) végpontként szolgálnak, melyek megelőzik, helyettesítik a valódi, keményvégpontú klinikai végpontokat. Ahhoz, hogy egy biomarker a cardiovascularis események megfelelő köztes végpontja legyen, számos kritériumot kell teljesítenie. Számos lehetséges vascularis biomarker szerepe felmerült a primer és a szekunder cardiovascularis prevencióban. Ezek legtöbbje beleillik a korai vascularis öregedés (early vascular aging: EVA) koncepciójába. Közülük kizárólag a carotis-ultrahangvizsgálat, a boka-kar index és a carotis femoralis pulzushullám-terjedési sebesség felel meg teljesen a biomarkerekkel szemben támasztott legszigorúbb kritériumoknak.

Kulcsszavak

kockázatbecslés, biomarkerek, köztes végpont, korai vascularis öregedés, carotisultrahang-vizsgálat, boka-kar index, carotis femoralis, pulzushullám-terjedési sebesség

Kapcsolódó anyagok

Metaanalízisek felhasználása az emlőrákok kialakulásának, kimenetelének és terápiás hatékonyságának előrejelzésébe

Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében

A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus kockázatbecslése az amerikai jogi gyakorlatban

Vascularis biomarkerek

Mitől fájhat a beteg lába? Végtagischaemia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Ezetimib és statin kombinációja

Emelkedett koleszterinszint és általában az atherosclerosisos cardiovascularis betegség nagyobb kockázata esetén a statinok jelentik a farmakológiai prevenció első lépését. Ha a statinkezelés nem elegendő, további lehetőségként több mint egy évtizede elérhető a kolesz­terin felszívódását szelektíven gátló ezetimib. A sta­tin-ezetimib kombináció előnyeit és hátrányait kutató, a monoterápiában adott statinéhoz ha­son­lító vizsgálatok eleinte elsősorban a helyettesítő markerekre, főleg az LDL-C csökkentésére koncentráltak. A kombináció koleszterinszint-mérséklő hatása be is bizonyosodott, azonban az nem volt világos, hogy a lipidprofil változása és a cardiovascularis kockázat csökkenése között van-e oki kapcsolat.

Tovább


Hipertenzív, nem diabeteses nephropathia

A hypertoniás betegek számának növekedésével a hipertenzív nephropathia prevalenciája is növekedni fog. A Magyar Hypertonia Regiszter Program 2015. évi adatai alapján a krónikus veseelégtelenséggel élők között a hypertonia gyakorisága férfiaknál 12,3%, nőknél 39,1%.

Tovább


Beharangozó a Szekszárdi Hypertonia Napokon elhangzó előadásokból válogatott közleményekhez

A 2017 óta hagyományosan megrendezett Szekszárdi Hypertonia Napok konferencia egyre nagyobb rangot vív ki a hazai regionális hypertonia-rendezvények sorában. Egyrészt a szervezők olyan országosan elismert előadókat hívnak meg évről évre, akik nemcsak a négy hazai orvosegyetemet, hanem a vidéki „hy­pertonia-fellegvárakat” is képviselik. Más­részt a tematikájában igen széles palettájú rendezvény méltán tarthat számot az orvos szakmák széles körű érdeklődésére, hiszen mindenkinek van hypertoniás betege, a hazánkban közel 3,5 millió felnőtt embert érintő hypertonia egyáltalán nem csak a belgyógyászok, a kardiológusok vagy éppen a háziorvosok belügye.

Tovább


Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

Magyarországon végzik az Európai Unió országai közül a legtöbb alsóvégtag-amputációt perifériás verőérbetegség miatt. Igen fontos ezért, hogy a betegséggel kapcsolatos korszerű ismeretek minél szélesebb körben ismertek legyenek. A LAM szerkesztőségéhez egymástól függetlenül egyszerre három szerző is kéziratot nyújtott be a perifériás verőérbetegségről. A kór diagnosztizálásáról, gyógyszeres kezeléséről előző számainkban olvashattak az érdeklődők, a mostaniban pedig az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat kerül a fókuszba. Fontos megjegyeznünk, hogy a közlemények különböző szerzők, szerzőcsoportok művei, ezért elkerülhetetlen az esetleges átfedés, de a véleménykülönbség is, amelyeket nem kívántunk a szerkesztés során befolyásolni. A szerkesztőség

Tovább