VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(2)


Új molekuláris módszerek a leukaemiák diagnosztizálására, osztályozására és a betegség prognosztizálására


Új molekuláris módszerek a leukaemiák diagnosztizálására, osztályozására és a betegség prognosztizálására
Zvara Ágnes, ifj. Hackler László, Puskás László G.
| | |
 
A sejtek normális működése különböző gének szigorú szabályozottságának a következménye. Ha egy hiba folytán felborul ez a szigorú szabályozottság és a gének közti hierarchikus rendszer, az a sejtek hibás működését, rossz esetben rákos elfajulását okozhatja. A daganatos betegségek - ezen belül a leukaemiák - modern molekuláris módszereken alapuló osztályozásának két alapvető kihívása az új betegségcsoportok felderítése, valamint a már diagnosztizált vagy új esetek egy már meglévő csoportba való besorolása, amely lehetővé teszi az optimális kezelést és a betegség várható kimenetelének előrevetítését. A Humán genom projekt ma már korlátlan hozzáférési lehetőséget biztosít a gének szekvenciáit és lokalizációját tartalmazó adatbázisokhoz, nagyban segítve ezzel a kromoszómarendellenességek felderítését, a génexpressziós mintázat szisztematikus meghatározását. Ez nemcsak a sejtek normális működésének megértése szempontjából nagyon fontos, hanem hozzájárul olyan új gének azonosításához, amelyek az adott betegségcsoportra markerként jellemzőek, és terápiás szempontból potenciális gyógyszercélpontok lehetnek. A XX. század második feléig a gének funkciójának és szabályozásának tanulmányozása egyedi gének lépésről lépésre végzett vizsgálatán alapult. Tekintve, hogy egyre több organizmus genomjának szekvenciája vált és válik teljesen vagy részlegesen ismertté, számos olyan új technika fejlődött ki, amely lehetővé teszi a génfunkciók szisztematikus analízisét. A szerzők összefoglalják a molekuláris biológia legújabb módszereit felhasználó diagnosztikai, osztályozási és prognosztizálási lehetőségeket, valamint - elsősorban a leukaemiák szemszögéből - a már elért eredményeket.

Kulcsszavak

leukaemia, osztályozás, molekuláris biológiai módszerek

Kapcsolódó anyagok

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

Génmódosított T-sejtekkel a daganatok ellen - a 67-es betegtől a kiméra antigénreceptorokig

A gastro-entero-pancreaticus neuroendokrin daganatok onkológiai kezelési lehetőségei

Selye János 70 évvel később: szteroidok, stresszfekély és helicobacter pylori

A betegfogadás és osztályozás folyamata, az ellátás sorrendjének meghatározása és ápolói kompetenciái a Sürgősségi osztályon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Krónikus, obstruktív tüdőbetegségben szenvedők tiotropium- és salmeterolkezelésének összehasonlítása a tüdőfunkció és az egészségi állapot változása szempontjából

Mindkét vegyület hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata többszörös eredménymérésekkel, beleértve a tüdõfunkciót, a dyspnoe fokát és az egészséggel kapcsolatos életminõséget a krónikus, obstruktív tüdõbetegségben (COPD) szenvedõ betegek körében.

Tovább


A csont ásványianyag-tartalmának vizsgálata primer hyperparathyreosis renalis formájában

A primer hyperparathyreosis legtöbbször vesekő vagy calcipeniás osteopathia formájában jelentkezik. A szerzők megvizsgálták a csont érintettségét (az ásványianyag-tartalom változását és a törések gyakoriságát) a primer hyperparathyreosis renalis formájában.

Tovább


Az emlő-hengerbiopsziák kódolása: B1-B5

Az európai protokollokhoz igazodva a magyar emlőszűrésben is elengedhetetlen a hengerbiopsziák (core-biopsziák) helyes kódolása a kórszövettani leletekben. A fizikális vizsgálat, a mammográfiás és ultrahanglelet, valamint a citológiai lelet ötkategóriás kódolásához hasonlóan indokolt a hengerbiopsziás leletek ilyenfajta kódolása, mert ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy teljesen pontos összehasonlításokat tehessünk az egyes képalkotó vagy morfológiai vizsgálatok eredményei között.

Tovább


Remény a reménytelenségben

Az Alzheimer-kór okát pontosan még ma sem ismerjük, annak ellenére, hogy az Agy évtizedében - a múlt század végén - nagyon sok új ismeret birtokába jutottunk. Miként az ok ismeretlen, a radikális gyógyításra sincs mód, már csak azért sem, mert a kórszövettani elváltozások akár évtizedekkel megelõzhetik az elsõ klinikai tünet jelentkezését.

Tovább