VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(1)


Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia


Szöveti hormonsokk: az intrakrinológia
Speer Gábor, Lakatos Péter
| |
 
Közleményünkben a 11- és 17-béta-hidroxiszteroid- dehidrogenáz enzimcsalád tagjainak, illetve az 1-alfa-hidroxiláz és aromatáz enzimek szövetspecifikus megoszlását és funkcióját mutatjuk be. Ezek a különböző enzimek meghatározzák az aktív szteroidoknak a perifériás szövetekben végbemenő, lokális képződését, amelynek alapvető szerepe lehet a hormonszenzitív tumorok (például az emlő- és prostatadaganatok) és a metabolikus betegségek (mint az elhízás, az osteoporosis, az inzulinrezisztencia) kialakulásában. Az utóbbiaknak közös jellemzője a szöveti hypercortisolismus, azaz így szemlélve számos „szövetspecifikus Cushing-szindróma” létezik. Másképp megfogalmazva: az elhízást úgy tekinthetjük, mint a hasi zsírszövet Cushingszindrómáját, de igaz lehet az is, hogy az osteoporosis a csont obesitasa. Az intrakrinológia a különféle - részben a fent említett - enzimek által katalizált szöveti hormonszintézis eltéréseivel foglalkozik, amelyeket nem lehet a keringésben cirkuláló hormonok szintjével detektálni. A lokális hormonképződés következményei különböznek a már ismert auto-, para- és endokrin hatásmechanizmusoktól. A különböző szöveteken belüli hormonális eltérések alapján számos betegség kóreredetét másképpen is meg lehetne fogalmazni.

Kulcsszavak

hypercortisolismus, metabolikus szindróma, osteoporosis, obesitas, carcinogenesis

Kapcsolódó anyagok

A hyperurikaemia mint cardiovascularis rizikófaktor: újdonságok a kezelési ajánlásokban

A hyperurikaemia és a cardiovascularis kockázat: fókuszban az új célérték vezérelte kezelés

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

A stroke rizikófaktorai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

„A kapott talentumokkal mindenki elszámol egyszer...” Kendrey Gábor patológusprofesszorral beszélget Nemesánszky Elemér

Bár az utóbbi években már ritkábban találkoztunk, évtizedekig gyakran vettünk részt együtt szakmai fórumokon, és az 1980-as évek második felétől szorosabb együttműködésünk gyümölcseként közös tudományos publikációk is születtek. Kendrey professzor nagy ívű karrierje orvosgenerációk számára bizonyította a patológus és a klinikus együttműködésének, szakmai párbeszédének fontosságát.

Tovább


A konvergáló technológiák hatása az élet- és egészségtudományokra

A tudomány szerkezete, minősége, metodikája, fókusza és eszköztára napjainkra jelentősen megváltozott. A korábban elkülönülten fejlődő területek egyre nagyobb mértékben kerülnek kapcsolatba egymással, s a kutatási témák átlépték a szorosan vett szakmai határokat. A konvergencia a gyorsan fejlődő élet- és egészségtudományok területén is megjelent. Jelenleg a biológia forradalma zajlik.

Tovább


Két másodperc

1981 karácsonya előtt éjnek évadján rohantunk a László Kórházba egyéves kisfiammal, mert nem kapott levegőt. Az utolsó pillanat után értünk oda, az újraélesztést már fénymerev, tág pupillák mellett kezdték.

Tovább