VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(10)


Pulmonalis artériás hypertonia szisztémás autoimmun kórképekben


Pulmonalis artériás hypertonia szisztémás autoimmun kórképekben
Végh Judit, Zeher Margit
| |
 
A pulmonalis artériás hypertonia ritka kórkép, de a szisztémás autoimmun betegségekben gyakrabban fordul elő, és az egyik legsúlyosabb életet veszélyeztető szövődmény. A kialakulás hátterében a szisztémás kórképekre jellemző immunreguláció-zavar, folyamatosan jelen lévő gyulladás, ennek talaján kialakuló endothelsejt-diszfunkció, a jelen lévő patogén autoantitestek, simaizomsejt-diszfunkció és az angiogenesis komplex zavara áll. Az endothelsejt-diszfunkció következtében a vasoconstrictiót és vasodilatatiót szabályozó faktorok/folyamatok egyensúlya megbomlik, intimahyperplasia, endothelsejtproliferáció, mediahypertrophia és lokális thrombusképződés figyelhető meg. Az intima- media hypertrophia szerepe jelentős az obliteratív vasculopathia, az emelkedett pulmonalis vascularis rezisztencia kialakulásában. A sclerodermában kialakuló forma súlyosabb kórkép, amit a scleroderma fő patofiziológiai elemei, az immunregulációzavar, vasculopathia és fibroblastdiszfunkció együttese magyaráz. A monitorozás nem egyszerű ezekben az esetekben, az állapotromlást több egyéb tényező is okozhatja, így a szokásos vizsgálatok mellett jelentős a biomarkerek és szűrővizsgálatok szerepe. A kezelés sem egyszerű, nem rendelkezünk jól alkalmazható algoritmusokkal. Több kórképben (szisztémás lupus erythematosus, kevert kötőszöveti betegség, rheumatoid arthritis) az időben megkezdett, hatásos immunszuppresszív kezelés döntő jelentőségű, sclerodermában pedig inkább az idiopathiás forma esetén alkalmazottak az irányadóak.

Kulcsszavak

pulmonalis artériás hypertonia, szisztémás autoimmun betegségek, endotheldiszfunkció

Kapcsolódó anyagok

Pulmonalis artériás hypertonia szisztémás autoimmun kórképekben

Endotheldiszfunkció és hypertonia

Stroke-betegek insertiós-deletiós ACE-gén-polimorfizmusának vizsgálata

Az endotheldiszfunkció jelentősége és kezelésének lehetőségei krónikus szívelégtelenségben

Endothelvédelem hypertoniás betegeknél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Törzskönyvezték az ipilimumabot a korábban már kezelt, előrehaladott melanoma terápiájára

Az utóbbi 30 évben 237%-kal nőtt az előrehaladott melanoma prevalenciája. A metasztatikus melanoma a daganatok egyik legagresszívabb formája, a betegek 75%-a egy éven belül meghal. Bár a melanoma malignum az összes bőrrákoknak csak a 4%-át teszi ki, a bőrrákkal összefüggő haláleseteknek azonban a 80%-áért felelős.

Tovább


A clopidogrel-hidrogén-szulfát hatékonyságának vizsgálata cerebrovascularis betegek esetében

Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen az acetilszalicilsav plusz dypiridamol, illetve a clopidogrelterápia jön szóba a cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, az acetilszalicilsav- monoterápia lehetőleg nem javasolt. A clopidogrel időközben bevezetett generikumainak hatékonyságát korábban még nem vizsgálták akut stroke-on átesett betegek esetében.

Tovább


A coronariastenttel élő betegek perioperatív ellátása nem szívsebészeti beavatkozások esetén - I. rész - Az antitrombotikus kezelés alapelvei a beültetett stentnek megfelelően

A percutan coronariaintervenció (PCI) a coronaria és a cardialis status optimalizálását, azaz a rövid és hosszú távú kimenetelt hivatott javítani. Nagy nyugati regiszterek alapján ismert, hogy a coronariabeavatkozások során 77-85%-ban történik stentbeültetés, ami évente több százezer új stentes beteget jelent.

Tovább


Pycnogenol a klinikai gyakorlatban

A polifenolok csoportjába tartozó flavonoidok megtalálhatók számos növényben, nagy koncentrációban a francia tengerparti fenyőfa kérgében is. A szerzők összefoglalják a francia tengerparti fenyőkéreg standardizált kivonatával (French maritime pine bark extraxt), a pycnogenollal végzett széles körű kísérletes és klinikai kutatások során kapott eredményeket.

Tovább


Pulmonalis artériás hypertonia szisztémás autoimmun kórképekben