VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(05)


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján
Balázs Péter
| |
 
A 2006-ban kezdődött kormányzati ciklus egészségpolitikája a fekvőbeteg-intézményi hálózatban az utóbbi két évtized legjelentősebb szakmai és területi átszervezését hajtotta végre. Ennek kapcsán az egészségügyi kormányzat az orvosi munkaerő belföldi reallokációját is számításba vette. Támogatására az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007 júliusában közösen pályázati programot hirdetett, amelynek keretében az ellátórendszer átalakítása miatt állásukat vesztett orvosok és egészségügyi szakdolgozók kérhettek támogatást lakóhelyük megváltoztatásához. A „Mobilitás Program” nyilvánvaló sikertelensége egyértelműen jelezte az orvosok belföldi mobilitásának gyakorlatilag teljes hiányát. Jelen tanulmány az orvosi alap- és működési nyilvántartás 2009. decemberi adatait elemezve, két alapvető manuális szakma, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat Magyarországon és külföldön született művelőinek tanulmányi és szakmai mobilitási tendenciáit vizsgálja az aktuális működési engedélyek alapján. A sebészek (N=1469) között 13,5%, a szülész-nőgyógyászok (N=1377) között 10,6% a külföldön születettek aránya. Az eredmények a belföldön dolgozó szakorvosok erős helyi kötődését jelzik, ami nem zárja ki a migráció országot elhagyó formáját. Másrészről, a keresztmetszeti adatok arra utalnak, hogy az ellátórendszer működésképtelen lenne a külföldről bevándoroltak jelenléte nélkül.

Kulcsszavak

szakorvosok születési és munkahelye, tanulmányi mobilitás, a mobilitás területi mintázata, a bevándorlás jelentősége

Kapcsolódó anyagok

Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A szulfanilureák helye a 2-es típusú diabetes vércukorszint-csökkentő kezelésében

A dolgozat áttekinti a szulfanilureák vércukorcsökkentő hatásának mechanizmusát, alkalmazásuk előnyeit és potenciális kockázatát. Felvázolja a gyógyszercsoport helyét a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésében, felsorolva a monoterápiás és kombinációs alkalmazás lehetőségeit.

Tovább


Az alvadásgátlás fejlődése az elmúlt két évtizedben

Az utóbbi két évtizedben mind a profilaktikus, mind a terápiás alvadásgátlás jelentőségének fokozatos növekedését láthattuk. A trombózis megelőzésének jelentősége a sebészeti beavatkozások során, de az orvoslás egyéb területein is általánosan elfogadottá vált. A kis molekulatömegű heparinok bevezetése mérföldkövet jelentett ebből a szempontból.

Tovább


Kapcsolathálózatok

A hálózatkutatás az ezredfordulótól kezdve külön tudományos paradigma lett. Olyan kutatási és értelmezési modell, amelyhez talán a kibernetika, majd a rendszerelmélet, esetleg később a szemiotika hasonlítható.

Tovább


A derékfájás diagnosztikájának és kezelésének modern elvei

A szerző a derékfájás modern diagnosztikáját és kezelését tárgyaló nemzetközi irányvonalak alapján ismerteti ezek ajánlásait. Diagnosztikai szempontból lényeges a specifikus és aspecifikus vagy nem specifikus derékfájás differenciálása. Specifikus derékfájás körébe sorolandók mindazon kórképek, amelyek hátterében jól meghatározható kórokra, patológiai folyamatra, bakteriális vagy reumás gyulladásra, primer vagy metasztatikus tumorra, cauda equina vagy gerincvelői kompresszióra, paresisre, metabolikus csontbetegségre, csigolyatörésre stb. van gyanú.

Tovább


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján