hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(1)


Depresszió a szomatikus medicinában
A konzultációs-kapcsolati pszichiátria szükségesség


Depresszió a szomatikus medicinában 
A konzultációs-kapcsolati pszichiátria szükségesség
Vincze Gábor, Túry Ferenc, Murányi István, Kovács József
| | |
 
CÉLKITŰZÉS - A hangulatzavarok gyakoriságuk miatt népegészségügyi problémát jelentenek. Sokszor komorbiditásként találkozunk velük, szomatikus betegségek mellett is kialakulnak. A hazai irodalomban kevés felmérés található e témakörben. Vizsgálatunkban a depresszió előfordulását vettük számba hazai általános kórházak különböző osztályain. MÓDSZER - Kilenc hazai kórház különböző szomatikus osztályain kezelt, 2423 beteg kérdőíves vizsgálatával mértük fel a depresszió gyakoriságát és az antidepresszívumok használatát. A depresszió mérésére a Beck-féle depresszió-kérdőívet alkalmaztuk. EREDMÉNYEK - A teljes mintában a depresszió átlagpontszáma 12,9 volt. A pontszám a betegek 46,4%-ánál a patológiás tartományba esett. A legnagyobb számban a reumatológiai, a neurológiai és a rehabilitációs osztályokon fekvő betegek körében állapítottunk meg depressziót. Igen alacsony volt az antidepresszívumok használatának aránya a depresszióra jellemző pontszámot elért betegek között (az egyes osztályokon 0-11,9%). KÖVETKEZTETÉS - A hangulatzavarok szűrése és kezelése a szomatikus betegségben szenvedők körében is fontos. Ez a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlati fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak

depresszió, komorbiditás, általános kórházi osztályok, konzultációs-kapcsolati pszichiátria

Kapcsolódó anyagok

Fulvesztranttal szerzett tapasztalataink egy súlyosan komorbid emlőrákos betegünknél

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

Ketamin alkalmazása súlyos, terápiarezisztens depressziós beteg esetében

Transcranialis mágneses stimuláció terápiás alkalmazása major depresszióban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Az Amerikai Kardiológiai Társaság Kongresszusa New Orleans, 2004. november 7-10.

Az Egyesült Államok határain túlnyúló jelentõségű az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) kongresszusa, amelyet ezúttal New Orleansban rendeztek meg 2004 novemberében. A résztvevõk száma önmagáért beszél: 35 000 fõ. A Félhold Városa (ugyanis az õsi, franciák által alapított városmag a Mississipi kanyarulatában fekszik) hatalmas kongresszusi központjában már a hivatalos megnyitó elõtti szombaton megkezdõdtek a programok. Ezek egyike a REACH tanulmány elsõ éves tapasztalatainak értékelése volt.

Tovább


Carcinoid tumorok

A carcinoid tumorok ritka daganatok; hagyományos osztályozásuk alapján három alcsoportba sorolhatók, az előbél, a középbél és az utóbél carcinoid tumoraira. Neuroendokrin sejt eredetük és hasonló szövettani sajátosságaik ellenére a különböző lokalizációjú carcinoid tumorok molekuláris háttere, patogenezise, a betegséghez társuló klinikai tünetek, a diagnosztika és terápia lehetőségei, valamint a betegség prognózisa lényegesen különbözhet.

Tovább


Indukált fluoreszcenciás vizsgálat a pharyngolaryngealis malignus daganatok endoszkópos diagnosztikája során

Már több mint tíz éve ismert, hogy az 5-aminolevulinsav akkumulálódik a rákos daganatban, majd protoporfirinné alakul át, s ez - megfelelõ hullámhosszú fénnyel megvilágítva - élénk vörös színnel fluoreszkál. Ezt a sajátos jelenséget eddig is több daganatos betegség - a nyelõcsõ, a hörgõk, a húgyhólyag, a méh, a bõr és a szájüreg daganatai - diagnosztikájában hasznosították eredményesen. Azonban a hörgõk és a felsõ légutak daganatainak vizsgálatáról szóló közlemények eddig csak elõzetes jellegűek voltak, és az eredmények sem voltak eléggé meggyõzõk.

Tovább


Tudományos tallózó

Az acetilszalicilsav által indukált asztma prevalenciája BMJ 2004;328:434-7. Az acetilszalicilsav által indukált asztma közölt prevalenciája függ a vizsgált populációtól és a szenzitivitási reakciók és a kimenetel definíciójától. A szerzõk 21 véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat metaanalízise (1029 beteg) alapján mérték fel az acetilszalicilsav által indukált asztma prevalenciáját az átlagos asztmás populációban, és vizsgálták a keresztérzékenységet más nem szteroid gyulladásgátlókkal és a paracetamollal.

Tovább