VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2007;17(10)


Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban


Az epidermalis növekedési faktor receptorának molekuláris diagnosztikája nem kissejtes tüdőrákban
Tímár József, Ostoros Gyula
| | |
 
A nem kissejtes tüdőrák egyik kitüntetett markere az epidermalis növekedési faktor receptorfehérjéjének (EGFR) expressziója. Újabban vált ismertté, hogy az EGFR-gén amplifikált lehet, de mutálódhat is nem kissejtes tüdőrákban, ami ideális célponttá teszi az úgynevezett molekulárisan célzott terápiák számára. A nem kissejtes tüdőrák terápiájában mérföldkövet jelent a molekulárisan célzott kezelések integrálása a klinikai gyakorlatba. Ugyanakkor igen keveset tudunk azokról a prognosztikus és prediktív tényezőkről, amelyek meghatározzák az EGFRellenes terápia hatékonyságát. A klinikai gyakorlatban egyelőre sokkal megbízhatóbb prediktív markerek a beteg és daganatának általános jellemzői (dohányzási szokások, nem, szövettani típus), mint azok a finom molekuláris sajátosságok, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a terápiás választ. Az anti-EGFR-terápia hazai indikációjának alapja az EGFR-protein immunhisztokémiai kimutatása, ezért fontos ezeknek a vizsgálatoknak a lehető legmegbízhatóbb elvégzése. Másrészről az EGFR-gén esetleges hibái rezisztenssé vagy éppen különösen érzékennyé tehetik a daganatot az EGFR-gátló kezelésekkel szemben. Diagnosztikus és terápiás költséghatékonysági szempontokból nagy jelentősége van a fenti vizsgálatok elvégzési sorrendjének.

Kulcsszavak

nem kissejtes tüdőrák, epidermalis növekedési faktor receptor, molekuláris diagnosztika

Kapcsolódó anyagok

Magyar fejlesztésű iránytű a rákgyógyításban

A gyermekkori agydaganatok korszerű diagnosztikája és terápiája

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

A nem kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

Változások a szív kontraktilis fehérjéinek szerkezetében diasztolés szívelégtelenség során

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Postintubatiós tracheastenosis Esetleírás képekben

Légzési panaszok esetén minden korábban lélegeztetett vagy intubált betegnél fel kell merülnie a postintubatiós tracheastenosis gyanújának. A gyanút megerősítheti a trachea felett hallható stridoros légzés, a jellegzetes légzésfunkciós eltérés, a trachea-légsáv, illetve CT-felvétel. Gégészeti vizsgálat során a mélyen fekvő szűkületek gyakran nem láthatók.

Tovább


Térdfájás - és ami mögötte van A kezelés dilemmái

A 18 éven felüli népesség 10%-a szenved tüneteket okozó arthrosisban, s ezek fele - vagyis a teljes felnőtt népesség 5%-a - térdarthrosisban. Gyakoribb és korábban jelentkezik nőkön, nagyon gyakran már 45-65 éves kor között, vagyis munkaképes korban.

Tovább


„Anatómiás” hírességek

A következő párosító játékunkban az lesz a feladat, hogy a bal oldali hasáb utalásaiból (keresztnév, foglalkozás- hivatás) találjuk ki, hogy azok melyik olyan híres ember vezetéknevéhez tartozhatnak, amelyben valamely testrész, szerv neve is szerepel vagy éppen pontosan az.

Tovább


A természetgyógyászat nyomában

A LAM 17. évfolyam 4-5. számában megjelent Mondd, te kit választanál? - A természetgyógyászat nyomában című cikkével kapcsolatban az alábbi észrevételeimet szeretném közölni.

Tovább