VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(11)


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006
Nagy Csilla, Juhász Attila, Páldy Anna
| |
 
BEVEZETÉS - Az egészségügyi ellátáshoz köthető - elkerülhető - halálozás csökkenő trendje ellenére jelentős mértékben járul hozzá a társadalmi veszteségekhez. A szerzők e halálozás hazai alakulását és az elveszített életévekhez történő hozzájárulását, továbbá a központi régióban élő lakosság elkerülhető halálozásának területi egyenlőtlenségeit, a társadalmi-gazdasági helyzettel és a településnagysággal való összefüggéseit mutatják be. MÓDSZEREK - 1996-2006 között a korai (azon belül az elkerülhető) halálozás miatti életévi veszteségek alakulása - magyar, fővárosi és Pest megyei szinten - a potenciálisan elveszített életévek (PÉV) mutatójával került vizsgálatra. A térepidemiológiai vizsgálatrészben az elkerülhető halálozás egyenlőtlenségeinek vizsgálata - településszinten - hierarchikus Bayes-becsléssel simított (indirekt) standardizált halálozási hányadosok segítségével, a társadalmi-gazdasági tényezőkkel való kapcsolat pedig a szocioökonómiai helyzet meghatározására kifejlesztett, multidimenzionális indexszel való összefüggés-vizsgálattal történt. EREDMÉNYEK - 2006-ban a magyar férfiak 7207 évet, a nők pedig 3870 életévet veszítettek 100 000 főre vetítve korai halálozásuk miatt. Csökkenő trend mellett az elkerülhető halálozás jelentős mértékben járult hozzá az életévi veszteségekhez, a férfiak és nők veszteségének több mint 30%-át tette ki. Pest megyében a kisebb településeken nagyobb mértékű elkerülhető halálozás volt megfigyelhető. A régió területén élő lakosság körében pedig a kedvezőtlen társadalmi- gazdasági helyzet emelkedett halálozási kockázattal társult. KÖVETKEZTETÉSEK - Évente átlagosan mintegy 32 000 ember (az elhunytak mintegy negyede) vesztette életét a vizsgált időszak alatt hazánkban az elkerülhető halálokok miatt, többek között e vizsgálat eredményei ezért is lehetnek fontosak a helyi döntéshozók és szakterületi irányítás szakemberei számára, elsősorban az egészségügyi fejlesztések tervezéséhez.

Kulcsszavak

lakosság egészségi állapota, epidemiológia, korai halálozás, elkerülhető halálozás, társadalmi-gazdasági tényezők

Kapcsolódó anyagok

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

A depresszió és a cardiovascularis betegségek epidemiológiája, komorbiditása, etiológiája

A cerebralis paresis epidemiológiája, költségei és közgazdasági hatásai Magyarországon

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Dekriminalizálni az otthon szülést - Interjú dr. Szebik Imrével, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet orvos bioetikusával

Az otthon szülés kérdése még mindig és ismét jelentős indulatokat gerjeszt Magyarországon.

Tovább


Nehéz hálóval a tengert

Egy alkalommal megkérdeztem a szerzőtől, hogy miképpen határozná meg hivatása, s közelebbről a pszichoterápia lényegét. Némi tűnődés után azt válaszolta: Voltaképpen nem teszek mást, mint felszállok a vonatra, amellyel pácienseim utaznak, melléjük telepszem, s várom, hogy majdcsak történik valami.

Tovább


A klinikai kimenetel alakulása 16 évvel az interferon-béta-1b-vel végzett vizsgálat után

A sclerosis multiplex életre szóló, krónikus, heterogén betegség, progresszióját számos tényező befolyásolja. Egyes adatok szerint a relapsusok hatása a klinikai progresszióra mérhető és tartós. Az immunmoduláló kezelés célja a relapsusok kialakulásáért felelős gyulladás csökkentése, hosszabb távon ezáltal a progresszió megelőzése.

Tovább


A prosztatarák szűréséről

Nyugat-Európában a prosztatarák a tüdőrák mögött a férfiak második leggyakoribb daganata.

Tovább


Az egészségügyi ellátáshoz köthető halálozás alakulása Magyarországon és a központi régióban, 1996-2006