VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2002;12(8)


Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése


Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése
Zöllei Éva, Paprika Dóra, Vincze Dóra, Kovács Katalin, Rudas László
| | |
 
BEVEZETÉS ÉS MÓDSZEREK - Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében. EREDMÉNYEK - Az 1. csoport 173 betege közül 60% minősült thrombolysisre alkalmasnak. Közülük öt beteg nem részesült akut reperfúziós kezelésben, a többiek 74%-ánál szisztémás thrombolysist, 26%-ánál pedig primer PTCA-t végeztünk. A prehospitális idő 150 perc, az „ajtótól tűig” idő 30 perc, az első ballonfelfújásig eltelt idő 102 perc volt. A betegek 95%-a kapott acetilszalicilsav-készítményt, 79%-a β-blokkolót, 82%-a angiotenzinkonvertázenzim-inhibitort, 39%-a pedig koleszterincsökkentő kezelést. A 2. csoportba került 84 beteg többsége - mind a Braunwald-klasszifikáció, mind az Amerikai Kardiológus Kollégium és Társaság által ajánlott rizikóbecslés szerint - a magas rizikójúak kategóriájába esett. Ebben a csoportban 80 esetben végeztünk koronarográfiát. A revascularisatiót tekintve 43 esetben coronariaműtét, 30 esetben percutan ballontágítás történt, 18 esetben stentimplantációval kiegészítve. Acetilszalicilsav- készítményt 82 beteg kapott, kilenc beteg nem frakcionált heparint, 49 beteg alacsony molekulatömegű heparint, 15 beteg glikoproteinreceptor- blokkolót. Huszonegy beteg esetében használtunk intravénás nitrátot, 70 esetben β- receptor-blokkolót, szintén 70 esetben angiotenzin- konvertáz enziminhibitort és 57 esetben koleszterincsökkentő kezelést. MEGBESZÉLÉS - Az ellátás minőségügyi vizsgálata rendkívül hasznos saját tevékenységünk színvonalának, változásának, hibáinak és pozitívumainak felmérésére.

Kulcsszavak

akut myocardialis infarctus, instabil angina, minőségindikátorok488–492

Kapcsolódó anyagok

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

Az akut szívizominfarktus klinikai jellemzőinek összefüggése a szívizom-perfúzió angiográfiás paramétereivel

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

Extra tartalom:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A gestatiós diabetes mellitus és a neuropathia összefüggésének vizsgálata

Kevés adat áll rendelkezésre a gestatiós diabetes és a neuropathia kapcsolatáról. Vizsgálatunkban a két betegség közötti összefüggéseket kívántuk jellemezni.

Tovább


Az endotheldiszfunkció jelentősége és kezelésének lehetőségei krónikus szívelégtelenségben

Az autokrin- és parakrinkontroll alatt álló endothel központi szerepet játszik az értónus szabályozásában. Szívelégtelenségben már a betegség korai stádiumában kialakul az endothel diszfunkciója. Létrejöttében a neurohormonális ellenreguláció, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitásának fokozódása, a következményes magas szöveti és keringő angiotenzin II áll.

Tovább


ESPS-2 (European Stroke Prevention Study 2)

Kezelés: 1. acetilszalicilsav (ASA) napi 2×25 mg, 2. retard dipiridamol (DP, Persantin Retard) 2×200 mg, 3. acetilszalicilsav (2×25 mg) és DP (2×200 mg) kombináció, 4. placebo (napi 2×1, az elõzõekkel azonos megjelenésű tabletta).

Tovább


Az esomeprazol és a lansoprazol hatékonyságának összehasonlítása erozív oesophagitis kezelésében

A protonpumpagátló hatású gyógyszerek egyértelműen hatékonyabban csökkentik a gastrooesophagealis reflux (GORB) tüneteit, mint a H2-receptor blokkolók. A különbözõ protonpumpagátlók vonatkozásában azonban az utóbbi években publikált tanulmányok sem tudtak klinikai szempontból is lényeges különbséget bizonyítani.

Tovább