VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(1)


Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően


Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően
Vokó Zoltán, Széles György, Kardos László, Németh Renáta, Ádány Róza
| | |
 
BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.

Kulcsszavak

agyérbetegségek, stroke, epidemiológia, mortalitás, morbiditás, betegforgalom, egészségfelmérés, kockázati tényezők

Kapcsolódó anyagok

A duáldiagnózis addiktológiai vetülete

Pitvarfibrilláló betegek katéterablatiós vagy antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésének hatása a halálozásra, vérzésre, a stroke és hirtelen szívhalál gyakoriságára: CABANA randomizált vizsgálat P

Az ischaemiás szívbetegség, a diabetes mellitus és a krónikus vesebetegség előre jelző tényezői hypertoniás betegek körében a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján I. r

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

Az akut vascularis képalkotás és a neuro­intervenció igénybevétele akut ischaemiás stroke betegeknél Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Egymásért! Egy s más Magyarországról, 2008. január havában

Sokat töprengtem az elmúlt hetekben, mit is írjak az évindító LAM-ba. Ezt az igazán megtisztelő feladatot örömmel vállaltam el még az ősszel, mert úgy gondoltam, hogy az egészségbiztosítási reformról szóló törvény elfogadása jó apropót jelent majd a hosszú, önkéntes hallgatásomat megtörő megszólaláshoz. De akkor vajon min is vívódtam ennyit?

Tovább


„A kapott talentumokkal mindenki elszámol egyszer...” Kendrey Gábor patológusprofesszorral beszélget Nemesánszky Elemér

Bár az utóbbi években már ritkábban találkoztunk, évtizedekig gyakran vettünk részt együtt szakmai fórumokon, és az 1980-as évek második felétől szorosabb együttműködésünk gyümölcseként közös tudományos publikációk is születtek. Kendrey professzor nagy ívű karrierje orvosgenerációk számára bizonyította a patológus és a klinikus együttműködésének, szakmai párbeszédének fontosságát.

Tovább