Lege Artis Medicinae - 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A Hodgkin-kór kezelése

ROSTA András, MOLNÁR Zsuzsanna, SCHNEIDER Tamás, VÁRADY Erika, DEÁK Beáta, ÉSIK Olga

A Hodgkin-kór klonális B-sejt-betegség. Kóreredete még ma sem egyértelműen ismert, sok adat utal az Epstein-Barr-vírus kórokozó szerepére. A Hodgkinkór az esetek 70-80%-ában gyógyítható. Korai Hodgkin-kórban ma a kombinált modalitású terápiát részesítik előnyben. Klinikai vizsgálatok tárgyát képezi a szükséges ciklusszám, valamint a radioterápia dózisa és kiterjesztésének mértéke. Előrehaladott esetekben nagyobb (hat-nyolc) ciklusszámú, kombinált kemoterápia és szükség szerint érintett mezős radioterápia a választandó kezelés.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A serdülőkori hypertonia diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései

PÁLL Dénes, KATONA Éva, FÜLESDI Béla, JENEI Zoltán, POLGÁR Péter, PARAGH György, KAKUK György

A 14-18 éves fiataloknál a hypertonia prevalenciája 1-1,5%. A nemzetközi társaságok évenkénti, szűrés jelleggel elvégzett vérnyomásmérést javasolnak a serdülőkorban is. A diagnózis felállításához ismételt vérnyomásmérés, illetve korra, nemre és testmagasságra jellemző normálértékek megállapítása szükséges.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A cardiatáji adenocarcinomák intramuralis nyelőcsőmetasztázisainak endoszkópos diagnosztikája

SZÁNTÓ Imre, VÖRÖS Attila, NAGY Pál, GONDA Gábor, ALTORJAY Áron, BANAI János, GAMAL E. Mohamed, KISS János

Hat beteg esetét ismertetjük, akiknél a cardiatáji adenocarcinoma intramuralis metasztázist okozott a nyelőcsőben. A tumorokat és az áttéteket endoszkópos vizsgálattal diagnosztizáltuk. Beszámolunk a ritka metasztázist okozó cardiatáji tumorok diagnosztikájának fontosságáról és a terápiában játszott szerepéről.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

DAAF

MATOS Lajos

Kezelés: Intravénásan 0,25 mg digoxin (50 ttkg alatt), illetve 0,50 mg (50 ttkg felett), majd két óra, illetve hat óra múlva ismét intravénás digoxin (0,25 mg 40-75 ttkg esetén, illetve 0,50 mg 75 ttkg felett). Ha a kezelõorvos szükségesnek látta, a vizsgálati idõszak alatt még 0,25-0,50 mg digoxint bármikor adhatott.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Thrombocytaaggregációgátló kezelés a koszorúér-betegség prevenciójában „Fontolva haladás?”

NAGY Viktor

A thrombocyták meghatározó szerepet játszanak az instabil angina pectoris, az akut szívinfarktus és a percutan coronariaintervenciókat követő szövődmények patofiziológiájában. Jelen ismereteink szerint a thrombocytaműködést három gyógyszercsoport gátolja megfelelő mértékben: acetilszalicilsav, tienopiridinek, thrombocytaglükoprotein (GP) IIb/IIIa-receptor-gátlók.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Primer haemostasis az atherothromboticus folyamatokban

UDVARDY Miklós

A koszorúér occlusiv eseményeinek 90%-a plakkruptura és thromboticus folyamat következtében lép fel, a stroke esetében ez az arány, illetve a thromboticus esemény mintegy 75%-nyit tesz ki. Az artériás occlusiv thromboticus események patogenezisében minden kétséget kizáróan fontos szerepet játszanak a koagulációs rendszer prothromboticus eltérései, a klasszikus értelemben vett primer haemostasis, a vérlemezke-érfal integrált működése, illetve annak zavara.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

CRISP

MATOS Lajos

Kezelés: Lipidcsökkentõ étrend (az összenergiabevitelnek maximum 30%-a zsír, ennek 10%-a telített zsír, naponta legfeljebb 300 mg koleszterin) és napi 20 vagy 40 mg lovastatin. Kísérõ kezelés: A betegeknek csaknem a fele szedett rendszeresen acetilszalicilsavat vagy vérnyomáscsökkentõt.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Egyszerűen végezhető statisztikai eljárások II.

HAJTMAN Béla

Az adatokkal kapcsolatban föltett leggyakoribb kérdések egyike, hogy az általuk képviselt változók milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. A kapcsolat mérésére a korrelációs együttható alkalmas, ez azonban meglehetősen sok és kényelmetlen számolással jár. Nem sokkal egyszerűbb a rangszámokból készült Spearman- féle együttható kiszámítása sem.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A bizonyítékok és a végpontok hierarchiája

SORONCZ-SZABÓ Tamás

„Az orvoslás legfőbb kötelessége a veszélyeztetett emberi élet megmentése, s a nőgyógyászat pedig az orvoslásnak azon ága, melyben ez a kötelesség igen nyilvánvaló módon teljesíttetik” - kezdi Semmelweis Ignác a febris puerperalis kóroktanáról és megelőzéséről írt tanulmányát. Ebben számol be arról, hogy a hatalmas forgalmú, bécsi „Ingyenes Szülőotthon” orvosokat képző, 1. részlegében megfigyelt, 10% körüli perinatalis mortalitást a kontrollként szolgáló 2. részlegben tapasztalható 3% körüli szintre sikerült csökkentenie.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Gyógyszerkipróbálás Magyarországon

NAGY András László

Az utóbbi évtizedben magyar orvosok, illetve intézmények is közreműködnek nemzetközi klinikai vizsgálatokban. Tulassay Zsolt, a Semmelweis Egyetem II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium elnöke szerint a magyar orvostudomány elismeréseként kell értékelni azt a tényt, hogy hazánkban nemcsak egész Európát átfogó klinikai kutatások folynak, de olyan kutatási program is létezik, amelynek élén magyar szakember áll.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje

HEGEDÛS Katalin, PILLING János, KOLOSAI Nedda, BOGNÁR Tamás

Az ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjét Magyarországon és Kelet-Európában eddig még nem vizsgálták. Kutatásunk célja kettõs volt: - megvizsgálni, milyen mértékben készítik fel az ápolókat és a leendõ orvosokat képzéseik során ezeknek a problémáknak a kezelésére; - amennyiben képzésük során nem készítik fel õket a haldokló betegek speciális szükségleteire, a velük való kommunikációra, felmérni, hogy mindez hogyan hat a haldoklókkal való kapcsolatukra.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Roskó Gábor grafikái

1958-ban, Budapesten született. A Magyar Képzõművészeti Fõiskolán végzett. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Az orvos és a közhatalom

BALÁZS Péter

Az egészségkultúra olyan általános fogalom, amely minden részletében lefedi a közösség és az egyén egészségével kapcsolatos társadalmi intézmények és emberi magatartások összességét. Meghatározó szereplõi mindig is az orvosláshoz értõ szakemberek voltak. Szolgálataikat a közvetlenül hozzájuk forduló betegeken kívül az egészségügyi hatóságok is igénybe vették.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Hogyan „ragozzuk” pácienseinket?

GRÉTSY Zsombor

Visszatérõ - minden szerzõt, lektort, szerkesztõt erõsen õszítõ és bõszítõ - probléma, hogy mikor, milyen raggal „lássuk el” a beteget, a pácienst, a vizsgálatba bevont személyt stb. egy-egy cikkben, tanulmányban. Bátran ígérhetem: magam sem fogom ebben a cikkben a nehézségeket teljességgel megoldani…

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

A magyar fürdőprogram felkarolása

JOBST Ágnes

A víz szimbolikus, gyógyító és megújító természetére utaló hiedelmek minden kultúrában megtalálhatók. A vízben való fürdés előbb a vallásos kultuszhoz tartozott, majd a gyógyításban is nélkülözhetetlen szerepet kapott. A fürdő a testi-lelki megújulást szolgálta, a beteg léleknek bűnbocsánatot, a beteg testnek felüdülést adott. Már a történelem előtti időkből ismeretesek a vizek gyógyhatásáról szóló híradások, amelyek egyikét maga a Biblia őrizte meg számunkra.

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Wesselényi nádor orvosa

BUBRYÁK Orsolya

Weber János (1612-1684), Eperjes egykori fõbírája korának egyik legtehetségesebb politikusa volt, aki ügyesen irányította többségében lutheránus vallású városát a katolikus Habsburg Birodalom árnyékában. Pártfogolta az iskolaügyet, nemzetközi hírű gyógyszerészképzõ iskolát alapított Eperjesen, s fõbírósága idején - és hathatós közreműködésével - jött létre a híres eperjesi líceum.