Lege Artis Medicinae - 2008;18(02)

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Terhesség és inzulinrezisztencia: elméleti és klinikai kérdések

BARANYI Éva, WINKLER Gábor

Ismert, hogy a terhesség élettani inzulinrezisztenciával jár: fokozódik a contrainsularis hormonok (szérumkortizol, növekedési hormon, humán placentaris laktogén, progeszteron) hatása, növekszik a testsúly, megváltozik - döntően a zsírszövet felszaporodásából eredően - az inzulinhatás szem...

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Psoriasis napjainkban

SZEGEDI Andrea, KISS Flóra, GAÁL János

A pikkelysömör az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép. Jelentős életminőség-romlást okozó, krónikus, a bőrt és az ízületeket érintő immunmediált gyulladásos megbetegedés. Prevalenciája a fejlett országokban átlagosan 2%. Napjainkban számos új közlemény jelenik meg a psoriasissal kapcsolatban. Elsősorban a patomechanizmus, a genetika és a társuló betegségek terén bővültek az ismeretek.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A pajzsmirigyrákok korszerű komplex kezelése

LUKÁCS Géza

A follicularis epithelsejtekből származó pajzsmirigyrákok szövettani szerkezetük szerint lehetnek papillarisak, follicularisak vagy anaplasticusak. A parafollicularis, más néven C-sejtekből keletkező rosszindulatú daganatok a medullaris carcinomák. A pajzsmirigyrákok éves előfordulása nem túl gyakori, három-hét beteg jut 100 000 lakosra, a csernobili katasztrófát követően azonban az érdeklődés előterébe kerültek. Előfordulásuk fiatalkorban sem ritka, gyakran és korán adnak metasztázisokat. További jellegzetességük a lassú növekedés, a jó prognózis, még a metasztatizáló stádiumban is. Az életkor, a tumornagyság és a tumor kiterjedése, a komplett sebészi eltávolítás, a távoli áttétek és a grading a főbb prognosztikai tényezők. Ezen paraméterek alapján magas és alacsony rizikójú csoportokba sorolhatók. A különböző típusú pajzsmirigy-carcinomák optimális kezelésére nincsenek prospektív, randomizált tanulmányok. Az amerikai, az ausztrál és az európai földrészen a pajzsmirigyrákok biológiai agresszivitása különbözik egymástól, ez az oka, hogy a pajzsmirigyrákok kezelése nem standardizált nemzetközileg. Európában - szemben Amerikával és Ausztráliával - számos jódhiányos vidék van, más a háttérsugárzás is. Általánosan elfogadott, hogy standard terápiának a teljes thyreoidectomiát kell tekintenünk adekvát nyirokcsomó-dissectióval, posztoperatív radiojód- ablatióval. Elvárható követelmény a radikális műtétekkel együtt járó magasabb morbiditás (nervus laryngeus recurrens paresis, posztoperatív hypoparathyreosis) minimálisra - 1% alá - csökkentése. Ajánlatos, hogy ezeket a műtéteket tapasztalt pajzsmirigysebészek végezzék olyan centrumokban, ahol multidiszciplináris endokrin team szerveződött.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A colorectalis rák korszerű kezelése

KALMÁR Katalin, HORVÁTH Örs Péter

Az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik a colorectalis rák incidenciája; ez a második leggyakrabban diagnosztizált betegség a fejlett ipari országokban. A kezelési eredmények javítása érdekében egyrészt törekszünk a diagnózis korai felállítására - szűrőprogramok bevezetésével és propagálásával -, másrészt a terápiás hatékonyságot próbáljuk javítani. Ez utóbbit szolgálja a sebészeti onkológiai radikalitás növelése a rectumtumorok sebészetében - teljes mesorectalis excisio -, amely jelentősen csökkenti a lokális recidívák kialakulását. Az arteria mesenterica inferior magas lekötése fokozza a nyirokcsomódissectio hatékonyságát. Mindez a vegetatív idegeket kímélő technika bevezetésével nem megy az életminőség rovására. A colorectalis rák sebészetében a fejlődés másik iránya a minimálisan invazív módszerek terjedése, így a lokális excisio transanalis endoszkópos mikrosebészeti technikával, valamint a laparoszkópos technikák. Nagy előrelépést jelentett a multimodális kezelési szemlélet elterjedése, a sebészeti és onkológiai kezelés együttes alkalmazása a daganatok terápiájában. A régóta alkalmazott adjuváns kezelések mellett ma már evidencia, hogy lokálisan előrehaladott rectumrákban műtét előtt neoadjuváns kemo- és radioterápiát kell alkalmazni. Adjuváns és neoadjuváns kemoterápia egészíti ki a metasztázisok sebészetét is, amelylyel egyre jobb eredményeket, hosszabb túlélést érünk el. A multimodális kezelés előfeltétele a megbízható stádiummegállapítás (staging), amelynek alapján stádiumtól függő kezelést alkalmazunk. Ezt segíti az endorectalis ultrahangvizsgálat elterjedése.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A nyelőcső- és gyomorvaricositasból eredő vérzések ellátása

JÓZSA Andrea, SZÉKELY Iván, SIMON János, MÁHR Árpád, HORVÁTH László, HORVÁTH Andrea, FEJES Roland, SZÉKELY András, SZABÓ Tamás, MADÁCSY László

BEVEZETÉS – A nyelőcső és a gyomorfal varicositasaiból eredő vérzés a krónikus májbetegek halálozásának egyik vezető oka. Az elmúlt két évtizedben jelentős haladás ment végbe a varixból vérző betegek kezelésében, amely a sürgősségi endoszkópos ellátásnak, a varixligatio bevezetésének és a vérző betegek szubintenzív részlegen történő ápolásának köszönhető. Jelen tanulmányban az osztályunkon alkalmazott korszerű terápiával elért eredményeket értékeljük az irodalmi adatokkal összevetve. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK – A 2001. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakban varixvérzés miatt kezelt betegek dokumentációit elemeztük. Főbb szempontok voltak: hathetes mortalitás, az újravérzés gyakorisága, transzfúziós igény, átlagos ápolási idő. EREDMÉNYEK – A vizsgált időszakban összesen 228 varixvérzés miatt történt sürgősségi felvétel (191 beteg). A cirrhosis a betegek 92%-ában alkoholos eredetű volt. Minden betegnél négy órán belül sor került az endoszkópos vizsgálatra, hét esetet kivéve endoszkópos terápiára is. Négy esetben alkalmaztunk vazoaktív szert, egy betegnél transjugularis intrahepaticus portosystemás söntöt ültettünk be. Az endoszkópos terápia a primer haemostasist tekintve 85%-ban sikeres volt, az újravérzés aránya 31%-nak bizonyult. Az átlagos ápolási idő nyílt osztályon 10,6 napot, vérző szubintenzív osztályon 2,6 napot tett ki. Az átlagos transzfúziós igény 3,75 E vér volt. A hat héten belüli mortalitás 14,9%-nak bizonyult. KÖVETKEZTETÉS – Eredményeinket a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva kiemeljük, hogy az osztályunkon kezelt betegek körében jelentősen alacsonyabb volt a hathetes mortalitás, mint a régebben közölt vizsgálatokban, illetve közel egyezik a mai mértékadó adatokkal.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A vena cava inferior leiomyosarcomája

PINCZÉS István, KOVÁCS Attila, KARDOS Magdolna, GARA Ákos, GYŐRY Gabriella, SZALAY Ferenc, SPEER Gábor

BEVEZETÉS - A nagyerek primer daganatai irodalmi ritkaságnak számítanak. A tumor leggyakoribb kiindulási helye a vena cava inferior. A prognózis általában igen rossz, mert az intimalis indulású sarcomák korán áttétet adnak, a muralis eredetű tumorok pedig jellegtelen tüneteikkel sokáig rejtve maradhatnak. A rossz prognózishoz hozzájárul, hogy ritkaságuk miatt kevésbé ismert neoplasiákról van szó. ESETISMERTETÉS - Egy 77 éves nőbeteget vizsgáltunk alsó végtagi oedema fokozódása miatt. Ennek hátterében a vizsgálatok során a vena cava inferiort teljes hosszában kitöltő tumorthrombust derítettünk ki. A folyamat előrehaladottsága miatt műtét már nem jöhetett szóba. A kórlefolyás során Budd-Chiari-szindróma alakult ki, és a beteg végül mélyülő májkómában hunyt el. A kórkép hátterében érbe törő, extravascularis tumorra gondoltunk. A boncolás primer, érből kiinduló daganatot igazolt, ami a szövettani vizsgálattal leiomyosarcomának bizonyult. KÖVETKEZTETÉS - Az alattomosan növő, éreredetű muralis sarcomák felismeréséhez ma már a diagnosztika teljes fegyvertára adott. Fontos, hogy idejében gondoljunk e ritka betegség lehetőségére is, mivel csak ez teszi lehetővé, hogy a beteg időben részesüljön a túlélést meghosszabbítani egyedül képes sebészi kezelésben. Irodalmi ritkaságnak számító esetünk bemutatásával ehhez szeretnénk hozzájárulni.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A szájüregi elváltozások diagnosztikája

BÁNÓCZY Jolán

A szájüreg, illetve a szájnyálkahártya elváltozásai előfordulhatnak önállóan, de igen gyakran tükrözhetnek szisztémás betegségeket; nemcsak kísérhetik, hanem meg is előzhetik egyes szervek, szervrendszerek betegségeinek jelentkezését.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Vesetumort utánzó mellékvesekéreg-adenoma

SEJBEN István, GÖCZŐ Katalin, SZABÓ Zoltán, CSERNI Gábor

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A szégyen és a meztelen test

KÖLNEI Lívia

Nyolcvanesztendős volt Jean-Auguste- Dominique Ingres, a nagy francia festő, amikor Török fürdő című festményét elkészítette. A kép az antikvitás iránti csodálatával a klasszicista festészet egyik kiemelkedő példája - a keleties motívumok iránti rajongásával viszont a romantika képviselője. Két stílusirányzatot egyesít tehát formai harmóniában, így hűen tükrözi a XIX. század közepének kultúráját.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Droghasználók és kezelésük

SZEMELYÁCZ János

Szenvedélyeinkkel, rossz szokásokkal, illetve az ezekből kialakuló szenvedélybetegségekkel kapcsolatban gyakran - szakmánktól függetlenül - torz, ambivalens kép élhet bennünk. Ezen problémák megítélésére a bagatellizálás ugyanúgy jellemző, mint a túlértékelés. Sokszor meglehetősen szelektíven gondolkodunk róluk.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

„A betegnek adott szó megszeghetetlen” Beszélgetés dr. Matkó Idával

FERENCZI Andrea

Matkó Ida aneszteziológus, a Szószóló Alapítvány elnöke vall vezérlő elveiről, életútjáról, arról, milyen hivatásbéli tapasztalatok vezették őt ahhoz, hogy a betegek kiszolgáltatott helyzetével foglalkozzék.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Hibák a gyakorló sebész szempontjából Hibák és szövődmények a hasi sebészetben

DÓSA Ágnes

A Medicina Kiadó gondozásában a magyar könyvkiadási gyakorlatban kuriózumnak tekinthető sebészeti szakkönyv jelent meg Oláh Attila és Gaál Csaba szerkesztésében. A kötet első ránézésre akár szokványos, igényesen kivitelezett sebészeti szakkönyv is lehetne, hiszen a hasi sebészet minden területét szisztematikusan felöleli, ábrákkal gazdagon illusztrálva.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A történet vége

MAKÓ János

A LAM 2007. decemberi számának Etikai dilemmák rovatában megjelent „A veseelégtelenség indokolta terhességmegszakítás esete” cím nem tükrözi megfelelően a valóságot.

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Kérészek

TÓTH Csaba

Kora nyár, sirályok mély repülése a Tisza fodrain. Kis koppanás - egy kérész érkezett mellém. Néhány perc múlva mocorogni kezd, potrohánál leválik csőszerű burka, majd teljesen levedli, s kibújva bőréből elrepül. Párja után ered, találkoznak, szétreppennek, és egyiküket madár, másikukat hal kapja el csemegének...