Lege Artis Medicinae - 2001;11(03)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Az ACE-gátlók antiatheroscleroticus hatása

CZURIGA István

Állatkísérletes és humán experimentális adatok alapján feltételezik, hogy a reninangiotenzin- aldoszteron rendszer fontos szerepet játszik az atherosclerosis patogenezisében és progressziójában. Számos nagy, randomizált, placebokontrollált klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az ACE-inhibitorok csökkentik az ischaemiás események kockázatát balkamra-diszfunkciós betegeknél.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Rezisztenciaváltozás a Gram-pozitív kórokozók körében

KOVÁCS GÁBOR, PÁSZTOR Mónika

A gyakorló orvosnak a hatékony antibiotikum kiválasztásakor nemcsak a Gram-negatív baktériumok növekvő rezisztenciájával kell számolnia, hanem azzal is, hogy a Gram-pozitív kórokozók egyre rezisztensebbé, gyakran polirezisztenssé válnak. Ez igen komoly problémát jelent a kórházban és a területen dolgozó orvosoknak egyaránt.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak az emberiséget érintő, vírus eredetű járványok megelőzésére és kezelésére. Egy-egy újabban felismert vagy világméretű pandémiát létrehozó vírusfertőzés (AIDS, ebola, influenza) óriási kihívást jelent a kutatók számára, és új típusú vírusellenes szerek kifejlesztését teszi szükségessé. Napjainkban jelentős előrelépés tapasztalható az AIDS-ellenes gyógyszerek fejlesztése terén, de újabb lehetőségek nyílnak a hepatitis-, a herpesz-, a cytomegalovirus és a respiratorikus syncytialis vírus okozta fertőzések kezelésében, valamint az influenza hatékony profilaxisára és terápiájára is.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Az invazív gombainfekciók terápiája: jelen és jövő

SINKÓ János

A csökkent immunitású betegek körében növekszik az invazív gombainfekciók okozta morbiditás és mortalitás. A jelenlegi módszerekkel nehezen állítható fel a mycosisok korai diagnózisa; az antifungalis szerek rendszerint toxikusak, hatásspektrumuk limitált, alkalmazásuk jelentős költséggel jár.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Transmyocardial revascularization with CO2 laser in patients with refractory angina pectoris Clinical results from the Norwegian Randomized Trial

MATOS Lajos

Lézerkezelés 800 W CO2-lézerrel, dobogó szíven; a feltételezett ischaemiás és életképes myocardiumban négyzetcentiméterenként átlagosan egy furatot készítettek (48±7).

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A vezető patológus szerepe az utánpótlás nevelésében

MAGYAR Éva

A klinikumnak biztos támaszt jelentő patológia Magyarországon hátrányos, sőt válságos helyzetben van. Kevés a patológus, a tapasztalt, gyakorlott szakemberek száma csökken, a fiatalok pedig nem preferálják ezt a diszciplínát. E tények hátterét igyekszünk megvilágítani folyamatos szakmai továbbképző munkánkból nyert tapasztalataink révén.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Kellenek-e a különlenyomatok?

BODA Domokos

A jobb szaklapokban történő publikáció mellett a szerzők ma is különböző számú különlenyomatot kapnak. Ezeket egyrészt úgy lehet hasznosítani, hogy a szerző munkásságának prezentálása során a különböző pályázatokhoz csatolja, vagy pedig beillesztik az intézetek munkásságát bemutató kiadványokba. Ugyancsak ezért részesülhetnek belőlük az egyes közlemények szerzőtársai is.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A betegjogok érvényesülése

VAJDA Angéla

A Társaság a Szabadságjogokért meghívására 2001. március 23-án Budapesten járt Lars Fallberg, a WHO európai betegjogi networkjének jogász munkatársa, aki a Közép-európai Egyetemen tartott elõadásában a betegjogi törvényekrõl, a civil szervezetek szerepérõl, valamint a betegjogi képviselõi rendszerek működésérõl számolt be.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

VI. Debreceni Kardiológiai Napok 2001. március 1-3.

CZURIGA István

Az idén hatodik alkalommal megrendezett Kardiológiai Napok posztgraduális konferencia a több mint 1500 résztvevővel ma már a város és az ország egyik legnagyobb orvoskongresszusává vált. A kardiológus szakorvos résztvevők mellett szép számmal képviseltették magukat a belgyógyászok és a háziorvosok.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

A szokásnak helyes irányt adni s szárnyakat fűzni…

SINGER Júlia

„Az orvosi szaklapok biostatisztikai mércéje alacsony. Jelen tanulmányban példákkal illusztráljuk az okokat és a tipikus hibákat. Javaslatot teszünk a már említett mérce magasabbra emelésének módozataira. Különös hangsúlyt szeretnénk fektetni a közlemények statisztikai lektorálásának szükségességére.”

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Stendhal és az „aria cattiva”

GROÁK Lajos

A XIX. századi francia irodalom markáns figurája - polgári nevén Henri Beyle (1783-1842) - miután kisfiúként megélte a francia forradalmat, 17 éves korában Párizsba ment szerencsét próbálni. Pár hónappal később már a napóleoni sereggel lovagol Itália felé, hogy aztán ez az ország élethosszig tartó szenvedélyévé váljék, és szülővárosába, Grenobléba csak olykor, vendégként térjen vissza.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Művészeti analógiák, orvosi elnevezések

BOGA Bálint

Amikor gyarapodnak a tudományos ismeretek és új kutatási eredmények születnek, leírásuk, jellemzésük során kézenfekvõ és az emberi gondolkodásra jellemzõ megoldás, hogy ezeket gyakorta egy már ismert jelenséghez, jellegzetes, híres alkotáshoz hasonlítjuk. Gyakran elõfordul, hogy az új jelenség még a nevét is ebbõl az öszszehasonlításból nyeri.

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Egy hű honvédorvos: Buzay Károly

KAPRONCZAY Károly

A magyar hadügyminisztérium felügyelete alatt álló haderő katonaorvosi szolgálatának felállítása, illetve megszervezése 1848 nyarán még elég vontatottan haladt. Az áprilisi törvények értelmében a magyar korona területén állomásozó katonai alakulatok felett a Batthyány-kormány gyakorolt felügyeletet, az alakulatok 28 zászlóalj gyalogosból, 65 lovasszázadból és körülbelül 4-500 fő tüzérből álltak.