hirdetés

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(11)


A zsírszövet patofiziológiai jelentősége
Intraabdominalis elhízás


A zsírszövet patofiziológiai jelentősége 
Intraabdominalis elhízás
Paragh György, Köbling Tamás
| | |
 
Az elhízás napjainkban a fejlett nyugati országokban a lakosság jelentős részét érinti. Az elhízáshoz társuló metabolikus változások eredményeként alakul ki a metabolikus szindróma tünetcsoportja, amely jelentős mértékben fokozza a cardiovascularis halálozás kockázatát. Az elhízás mértékének jellemzésére használt testtömegindex önmagában nem alkalmas a cardiovascularis rizikó és a metabolikus elváltozások jellemzésére, mert nem ad információt a testben felszaporodott zsír eloszlásáról. Számos tanulmány igazolta, hogy az abdominalis, visceralis vagy centrális típusú elhízás az, amely jelentős mértékben fokozza a cardiovascularis morbiditást és mortalitást. A visceralis zsírszövet funkciójában és az általa termelt adipocytokinek biológiai hatásában eltér a subcutan zsírszövet hatásaitól. A szabad zsírsavaknak az inzulinrezisztenciára és ezen keresztül más metabolikus paraméterekre gyakorolt hatásán kívül ismert az adipocyták által termelt adipokinek kedvező, atheroslcerosist gátló hatása. A mindennapi gyakorlatban a cardiovascularis rizikó becslésére a testtömegindexen kívül a visceralis obesitast jellemző haskörfogat mérésére is szükség van.

Kulcsszavak

szabad zsírsavak, visceralis elhízás, adiponektin, tumornekrózis-faktor-α

Kapcsolódó anyagok

ADHD kezelése gyógyszerek nélkül: meta-analízis

Metabolikus szindróma Klinikai kép, diagnózis, patomechanizmus

A zsírszövet patofiziológiai jelentősége Intraabdominalis elhízás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

FÓKUSZBAN A STEATOHEPATITIS Az olvasók kérdéseire szakértő válaszol

- Az alkoholos májbetegség kialakulásánál ismert a nemek közti különbség: a nők inkább érzékenyek az alkohol toxikus hatására. Talán a steatosis kialakulása kapcsán is erről lehet szó, hiszen nőbetegek esetében gyakrabban fedezhető fel zsírmáj, mint a férfiakban. Mi ennek a magyarázata?

Tovább


Hepatitis C - Tények és dilemmák

A korábban non-A, non-B, jelenleg hepatitis C- (HCV) néven ismert, fertőző, vírusos májgyulladás kórokozóját 1989-ben azonosították. Ismeretes, hogy a fertőzöttek mintegy 80%-ában a gyulladás idült formába megy át, majd évtizedek múlva ennek talaján májzsugorodás és hepatocellularis carcinoma (HCC) alakulhat ki.

Tovább


A krónikus B-vírus-hepatitis kezelési lehetőségei Magyarországon

Napjainkban kevesebb a kezelést igénylő, aktív krónikus B-vírus-hepatitises beteg, mint ahány krónikus C-vírus-hepatitises beteget ismerünk. A B-vírus-hepatitis kórlefolyása és következményei azonban általában súlyosabbak, ezért a betegség nem veszített jelentőségéből.

Tovább


A gastrooesophagealis reflux betegség kezelése

A gastrooesophagealis reflux betegség savas formájában a kezelés alapja a protonpumpagátló szerek alkalmazása. A terápia eredményességét elsősorban a tünetek alakulásán mérjük le.

Tovább