VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(5)


A transzplantációs regiszterek szerepe a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiás irányelveinek kialakításában


A transzplantációs regiszterek szerepe a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiás irányelveinek kialakításában
Perner Ferenc, Herczeg Balázs, Szenohradszky Pál, Asztalos László, Kalmár-Nagy Károly, Járay Jenő
| | |
 
A szerzők jelen közleményükben a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiájának két alapvető eredményességi indikátorát, a graft- és a betegtúlélést vizsgálják. Megállapítják, hogy a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok eredményeit jól kiegészítik a - szervátültetés területén rendelkezésre álló - transzplantációs adatbázisok, illetve az ezek alapján elvégzett regiszteranalízisek. Az alapvetően eltérő adatgyűjtési metodikájú két adatforrás összehasonlítása érinti az ideális, azaz kontrollált körülmények között elérhető, illetve a valós, rutin körülmények között elérhető eredményesség kérdését is. A nemzetközi szakirodalom releváns klinikai vizsgálatainak és regiszterelemzéseinek áttekintése alapján megállapítható, hogy néhány gyógyszer esetében a közbülső végpontokban kimutatott javulás egyben a graft- és a betegtúlélés javulását is eredményezte (mycophenolat-mofetil vs. azathioprin, mikroemulziós cyclosporin vs. cyclosporin és tacrolimus vs. cyclosporin), míg más vizsgált gyógyszerek kemény végpontokra gyakorolt hatásában nem volt kimutatható szignifikáns különbség (tacrolimus vs. mikroemulziós cyclosporin). A grafttúlélésre és a halálozásra vonatkozó tudományos bizonyítékok nem a hagyományos klinikai vizsgálatból származtak, hanem a transzplantációs regiszterekből. A vesetranszplantáció korszerű kezelési irányelveinek megalapozott összeállítása érdekében a szerzők állást foglalnak a hazai transzplantációs regiszter továbbfejlesztése mellett.

Kulcsszavak

veseátültetés, regiszteranalízis, immunszuppresszív terápia, grafttúlélés, betegtúlélés

Kapcsolódó anyagok

De novo vesetranszplantált betegek mikofenolat-mofetilt tartalmazó immunszuppresszív kombinációs kezelésével kapcsolatban szerzett hazai tapasztalatok - ORANGE vizsgálat

Dialíziskezelés Magyarországon 2010–2015

A magyar nefrológia nagyjai: Petrányi Gyula professzor (1912-2000). II. rész

Funkcionális és morfológiai változások az újonnan kialakult dyslipidaemiában szenvedő veseátültetett betegek esetében

A magyar nefrológia nagyjai: Petrányi Gyula professzor (1912-2000). I. rész

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

A sürgősségi ellátás lehetőségei a helyszínen

Minél gyorsabban zajlik - minél magasabb idõfaktorú - egy kórfolyamat, annál inkább szükséges azonnali ellátása, tehát a helyszínen kell megkezdõdnie. Az azonnal megkezdett ellátás elsõdleges célja, hogy lassítsa a zajlás sebességét, módot adjon a betegnek arra, hogy a kezelés további lépcsõiben a teljes gyógyulásig eljusson.

Tovább


Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja.

Tovább


A kábítószerek hatása a cardiovascularis rendszerre

A kábítószer-fogyasztás az egész világon, így hazánkban is jelentős probléma. E szerek pszichés hatása mind a kábítószer-élvezők, mind az egészségügyi személyzet által jól ismert. Sokkal kevésbé ismertek a drogok - elsősorban a fiataloknál fellépő, nemritkán súlyos kórkép (myocardialis infarctus, extrém mértékű vérnyomásemelkedés, intracerebralis vérzés, hirtelen halál stb.) formájában jelentkező - cardiovascularis hatásai.

Tovább


SCD-HeFT (Sudden Cardiac Death in Heart Failure Trial)

Kezelés: Az elsõ betegcsoport amiodaront kapott egy hétig napi 800 mg telítõadagban, majd három hétig napi 400 mg-ot. Ez után testsúlytól függõen: 91 kg fölött 400 mg, 68-91 kg között 300 mg és 68 kg alatt 200 mg volt a fenntartó adag. A másik betegcsoport placebót szedett, a harmadik csoport betegeinek pedig cardioverter-defibrillátort (ICD) implantáltak (egyelektródás, csak sokkra programozott Medtronic készülék, amelynek érzékküszöbét >187 ütés/ percben szabták meg).

Tovább