VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(12)


A terápiás válasz prediktív tényezői krónikus vírushepatitisekben


A terápiás válasz prediktív tényezői krónikus vírushepatitisekben
Pár Alajos
| |
 
A hepatitis B- és a hepatitis C-vírus-infekció kezelési eredményei ma is korlátozottak, ezért előtérbe került a törekvés a jelenleg rendelkezésünkre álló antivirális szerek hatékonyságának maximalizálására. Ezt elősegíthetik a terápiás választ befolyásoló tényezők - úgynevezett prediktív faktorok - figyelembevételével tervezett, individuális kezelésmódok. Krónikus Bhepatitisben az interferon- vagy nukleozid-, illetve nukleotidterápiára kedvező válasz várható HBeAg-pozitív fiatal beteg, >2-5-szörös GPTszint, >4-10 közötti hisztológiai aktivitás, <105 kópia/ml (<20 000 IU/ml) HBV-DNS-szint és HBV A vagy B genotípusú infekció esetén. A 12 és 24 hetes virológiai válasz (>1 log10 HBVDNS- szint-csökkenés vagy <400 IU/ml HBVDNS) segítheti a döntést a terápia folytatása vagy más kezelési mód között. Krónikus C-vírus-hepatitisben az interferon/ribavirin terápia előtt nem módosítható tényező a beteg neme, életkora, cirrhosisa, etnikuma, illetve a vírus genotípusa és a HCV-RNS-szérumszintje. Fontos negatív prediktor a HCV1 genotípus. Módosítható - ezáltal a terápiás siker érdekében korrigálható - tényező a testtömegindex, az inzulinrezisztencia, a depresszió, a cytopenia. A kezelés alatt a gyors (négyhetes), korai (12 hetes) vagy lassú (24 hetes) virológiai válasz determinálja a terápia időtartamát (24, 48, 72 hét). A tartós virológiai válasz legfontosabb pozitív prediktora a negyedik hétre bekövetkező vírusnegativitás, de lényeges a 12 hetes komplett korai virológiai válasz is, amely a terápia időtartama és az újrakezelés szempontjából meghatározó. Jelentős faktor még a ribavirin testsúlyadaptált dozírozása, valamint a betegek adherenciája is.

Kulcsszavak

B- és C-vírushepatitis, terápia, válaszprediktorok

Kapcsolódó anyagok

Perifériás motoros tünettannal társuló kórképek

Megjelent a 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának hazai kézikönyve

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

Tápláltsági állapot, sarcopenia felismerése és a prehabilitáció jelentősége daganatos betegek sebészeti kezelése kapcsán

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
KIADVÁNY TOVÁBBI CIKKEI

Tiotropiummal végzett négyéves vizsgálat krónikus obstruktív tüdőbetegségben Az UPLIFT tanulmány

Több évtizede ismert, hogy a - főként dohányzás okozta - krónikus obstruktív tüdőbetegségben (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) a FEV1-csökkenés éves üteme az egészségesekénél (<30 ml) lényegesen nagyobb (FEV1: forszírozott kilégzési másodperctérfogat). Korábbi ismereteink szerint általánosan elfogadott volt, hogy a FEV1- csökkenés ütemét csak a dohányzás abbahagyása mérsékli.

Tovább


Coecum vagy nem coecum?

A LAM 2008. szeptemberi számában jelent meg „A colorectalis carcinoma egylépcsős, kolonoszkópos szűrési módja” címmel a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium módszertani ajánlása. A téma aktualitása és fontossága nem vitatható.

Tovább


Hasonlót hasonlóval – A homeopátia Magyarországon

A homeopátia alapelveit Christian Friedrich Hahnemann (1755-1843) német orvos, kémikus dolgozta ki 1790 és 1843 között. Hahnemann a váltóláz ismert gyógyszerével, a kininnel kísérletezve azt figyelte meg, hogy ha kellően nagy adagot vesz be a szerből, ugyanazokat a tüneteket tapasztalja magán, mint amit maga a betegség produkál.

Tovább


Összehangolódás

A zene szeretete és értő művelése az egészséges társadalomnak is fokmérője” - ezekkel a szavakkal adta át dr. Batta András, a Zeneművészeti Egyetem rektora a Musica Dilecta díjat a fennállása 25. évfordulóját ünneplő Semmelweis vonósnégyesnek 2008 áprilisában.

Tovább